Államalapító szent királyunk, István ünnepe augusztus 20. Évtizedeken keresztül elsősorban volt az alkotmány, másodsorban az új kenyér napja, Szent Istvánról csak elvétve esett szó. A rendszerváltozás óta ismét Szent István napjaként, legfőbb állami ünnepünkként üljük meg.

A magyar nyelvhasználat sokféle megjelölést használ erre a hónapra. Az Újkenyér hava természetesnek mondható, mint ahogy a Nyárutó hava megjelölés is. Kevéssé érthető a Kisasszony hava megnevezés, hiszen augusztusra Nagyboldogasszony napja esik, míg Kisboldogasszony napját szeptember 8-án ünnepli a katolikus világ.

A magyar szóhasználatban említik Nyárhóként vagy az Áldás havaként is júliust, amely a régi római naptárban ötödik hónap lévén a „quintilis", ötödik nevet viselte – mígnem Marcus Antonius javaslatára i. e. 44-ben az e hónap 12. napján született Julius Caesarról nevezték el. A keresztény hagyomány az egyik apostol után Szent Jakab havának mondja, akiről – minden más Jakabokkal együtt – 25-én emlékezünk meg.

A nyári napforduló, a legrövidebb éjszakával párosuló leghosszabb nappal ősidőktől fogva jeles napnak számított, ami később a keresztény ünnepkörrel összefonódva élt tovább. Manapság Szent Iván újra erősödő kultuszát tapasztaljuk, gazdagítva az ősi szokásokat egy újkeletű hagyománnyal is: a Nyugat-Európában évtizedek óta létező, tőlük az ezredforduló táján átvett szokás szerint e nap környékén tartják meg országszerte színes programokkal a Múzeumok Éjszakáját.