A Tabán Szolnok egyik legrégebbi városrésze. A Zagyva partján fekszik, a Tisza-Zagyva torkolat közelében, és korábban félszigetszerűen benyúlt a Zagyvába. Legkorábbi ábrázolása a szolnoki vár 1753-as térképén látható, ahol a Zagyva partján szétszórtan elhelyezkedő házak mellé a térképrajzoló a városrész nevét is feljegyezte: "Der sogenande Tobán".

A név az oszmán-török "tabaq-xane" - "cserzőműhely, tímárműhely" jelentésű - szóból származik és a török hódoltság idején terjedt el nálunk. Eredetileg azokat a városrészeket nevezték így, ahol tímártelepek voltak, később analogikus módon a szegény, elhanyagolt, külső városnegyedeket is.

A Tabánban inkább a város szegény sorsú lakossága élt már a XVIII. században is: föld nélküli zsellérek, napszámosok, halászok, hajó- és szálfarakodó munkások. Szolnok, mint a tiszai kereskedelem és közlekedés központja, kitűnő munkalehetőségeket biztosított számukra. A sószállító tutajokon, a gabonáshajókon mindig akadt munka. A lakosság a sótömbök kirakodásával, a tutajok partra vontatásával, szálfákra szedésével, valamint a gabonáshajókon való rakodással foglalkozott. A másik fontos jövedelemforrásuk a halászat volt. Mivel a Tisza szolnoki szakaszán a tutajozás akadályozta a halászatot, ezért a Zagyván és holt ágain folyt jelentősebb halászat.

A Tabán 24. számú ház századunk elején épült, kétosztatú, utólag hozzáépített tornáccal. Tulajdonosai többször átalakították, utoljára Kovács Sándor halászé volt. A ház cseréptetős, szoba-konyhából áll, a szoba mennyezetgerendázatát eredeti szépségében megőrizték. Földes padlójú, fehérre meszelt falú, kétablakos ház. Homlokzatával néz az utca felé, a ház udvari részén faoszlopos gang húzódik.

A tájház konyha- és szobaberendezése az 1930-as évek parasztpolgári stílusát tükrözi. Ebben az időben a városi hatások már erősen érvényesültek a lakberendezésben, a régi és új sajátos keverékével találkozunk, főleg a használati eszközök, tárgyak esetében.

A szolnoki Művésztelepen élő festők kedvenc témája, tartózkodási helye volt a Tabán. Gyakran átjártak ide, a Zagyva túloldalára festeni, megragadta őket az ódon városrész hangulata, varázsa. Müller Adolf, Mednyánszky László, Vidovszky Béla, Zádor István, Gácsi Mihály sok szép tabáni házat, utcarészletet megörökített.

(forrás: www.djm.hu/allando/taban.html)