A nagynyárádi műhelyben még mindig dolgozik Sárdi János, a Népművészet Mestere. Pedig még 1947-ben kezdte a mesterséget, amit unokája, Auth Andor, a Népművészet Ifjú Mestere visz tovább.

Sárdi János nagyszülei még földművelők voltak. A késfestőhöz annyi közük volt, hogy a nagymamája, akárcsak a többi asszony, a munkában kékfestő ruhát hordott. Innen jött a gondolat is, amikor 13 éves korában megkérdezték tőle, mi szeretne lenni. Igazából semmi nem vonzotta, de nagymamája ruháját nézve eszébe jutott, hogy kékfestő szívesen lenne…

Már inasnak is nehéz volt bekerülni, hiszen akkor sokan űzték még ezt a mesterséget, és féltek a konkurenciától. És bizony nem voltak könnyűek az inasévek sem. És azután? Mire kiválthatta az iparengedélyt, kezdett a divatból kikopni a kékfestő. De azzal, hogy a minőségre mindig adott (az ő anyagából varrt ruháiban nem kékültek meg az asszonyok!), a felszínen tudott maradni.

Nemcsak kitartott hivatása mellett, de mindig tanulta azt. Az igényesség vezette arra is, hogy zsűriztetni kezdje munkáit a Népi Iparművészeti Tanáccsal. 1982-ben megkapta a népi iparművész címet, 1988-ban a Népművészet Mestere lett. Ezek az elismerések ismertté tették, elkezdték látogatni a műhelyét. Bár van nyitva tartási idő, jelképes belépési díj, ma is bármikor szívesen kinyitják a kaput az érdeklődők előtt. Kinyitják, így, többes számban, hiszen itt dolgozik a kékfestők új nemzedéket képviselő unoka, Auth Andor, a Népművészet Ifjú Mestere is, aki asztalosból lett a textilek és a festékek tudósa. A látogatók szakszerű vezetésük mellett, az eszközöket – és az épp zajló munkát – megtekintve a teljes munkafolyamatot megismerhetik.

Látható itt a pamutanyagot főző üst; hengeres, folyékony keményítőt felvivő gép; szárító- és simító-berendezés; 1886-os, a méterárukhoz szükséges, eredetileg gőzmeghajtású mintázó- és szintén 120 év körüli mángorlógép; három méter mély festőkád; szárító és mosóberendezések, mángorlók. És persze egy külön terem a mintázásé – a közel félezer(!) nyomódúc közül a legtöbb 100 év körüli, de vannak 150-160 évesek, ezek igazi kuriózumok. És azok is, amiket maga Sárdi mester készített – sokat kedvtelésből, és sokat megrendelésre, például borlovagok kötényére.