A rendszeres „ünneplőknek” talán szokatlan, hogy nem az augusztus 20-át megelőző napokon kezdődik, hanem éppen 20-án, és azután tart még három napig. Ezért érdemes már most beírni a naptárba. A lényeg azonban változatlan. Ami a szokásos éves újdonság: a megszámlálhatatlan mesterség közül az idén a fonható szálas anyagokat feldolgozók kerülnek középpontba.

A budai vár négy napig ismét a népművészeté lesz. A nyolcszáz résztvevő kézműves mester sátorba költöztetett műhelyeikben mutatják be a tradicionális népi mesterségek fortélyait – és a legtöbb helyen a közönség is kipróbálhatja, van-e hozzá tehetsége. Meg lehet ismerni a fafaragó, gyékényszövő, kovács, fazekas, hangszerkészítő, szövő, hímző, kékfestő, csipkeverő, nemezkészítő, szíjgyártó, kerékgyártó, kádár, kosárfonó, tojásfestő, mézeskalács-készítő mesterségekkel.

Ezek közül az idén a fonható szálas anyagokat feldolgozókra vetül a reflektorfény . A Magyar Nemzeti Galéria lesz az otthona az Egy gyékényen árulunk című kiállításnak, amelyen a szakma legjelesebb alkotóinak munkáit mutatják be. Hogy pontosan mik is ezek a szálas anyagok? A gyékény, a csuhé és a szalma - a kiállításhoz szervesen kapcsolódó mesterség-bemutatókon, ki is lehet majd próbálni a szalmafonást, kosárkötést, csuhépödrést.

A Mesterségek Ünnepe valójában az ország legnagyobb népművészeti kirakodóvására – ahol biztosan csak minőségi terméket kínálnak. A nézelődésben elfáradtak lelkét a vásári komédia, az utcaszínház, a bábszínház, a színpadokon fellépő hagyományőrző magyar és külföldi énekesek, táncosok és zenekarok frissítik fel - a testének pedig a különböző tájegységek népi ételei adnak új erőt.