A hagyomány szerint Péter-Pál napján illik elkezdeni az aratást – persze, azért vannak más szempontok is...A legáltalánosabb értelmezés szerint a házasság és a gyermekáldás római istennője, Juno a hónap névadója. A magyar népi kalendáriumban Szent Iván hava, de egyes vidékeken emlegették nyárelő havaként is. Egy vagy két jeles vallási ünnep is jut erre az időszakra: pünkösdöt húsvét időpontjától függően, attól ötven napnyira május végén vagy június elején tartják, Keresztelő Szent János születésnapja viszont mindig 24-ére esik. Igaz, ezt inkább Szent Iván napjaként tarja számon a néphagyomány.

A hónap csillagászati eseménye a nyári napforduló, amiről számos tévhit kering a köztudatban. Sokan gondolják, hogy ez egybeesik Szent Iván napjával, aminek ésszerű magyarázata van. A naphoz kötődő szokások, az előző esti tűzgyújtás bizonyos értelmezések szerint a Napnak próbáltak segíteni: hiszen mostantól már egyre rövidebbek lesznek a nappalok, hosszabbak az éjszakák, a tűz a fénynek segít, a sötétséget próbálja távol tartani. A Biblia Keresztelő Szent János születésnapjához (és egyben névnapjához) köti a napfordulót, így mint számos más esetben, ezúttal is tanúi lehetünk az egyházi és világi ünneplés összefonódásának. Érdekes, hogy nálunk a János név szláv változata, az Iván gyökeresedett meg. Amit sokan azzal magyaráznak, hogy a kereszténység felvételének kezdetén a papok többsége görög-szláv nyelven hirdette az igét.

A Szent Iván éjjeléhez kötődő misztikus hagyományok, szokások számos műalkotás ihletői voltakA nyári napforduló valójában valamivel Szent Iván előtt van: akkor, amikor a Föld forgástengelye a legkissebb szögben hajlik el a Nap sugaraitól – vagy azt is mondhatjuk: amikor a Nap sugarai éppen a Ráktérítőre esnek merőlegesen. Ez június 21-ére vagy 22-ére esik – ugyanígy (csak akkor a napsugarak a Baktérítőre érkeznek merőlegesen) a téli napforduló időpontja december 21. vagy 22.

A nyári napforduló és Szent Iván napjának a hagyományokban, népszokásokban való „összecsúszása", együttes ünnepe mellett is akad a hónapnak néhány további fontos napja. Az Úrnapja tíz nappal követi pünkösdöt, gyakran júniusra esik: ha szép az idő ilyenkor, az bő termést ígér. Nyolcadikán van Medárd, ami viszont semmi jóval nem kecsegtet: ha esik ilyenkor, akkor negyven napig esni fog, ha meg nem esik, akkor ugyanennyi ideig tartó szárazsággal kell számolni...

A paraszti kultúrában a hónap utolsó napjai századokon át meghatározó jelentőséggel bírtak: 29. Péter, 30. Pál napja – Péter-Pál pedig az aratás kezdetének időpontja. Mindmáig él ez a köztudatban, noha ma már az újabb és újabb nemesített búzafajták, valamint a nagyüzemi technológiák eredményeként a gazdák kevéssé igazítják Péter-Pálhoz a betakarítás kezdetét.