Március – böjtmás hava

Tavaszváró hóvirágA régi rómaiaknál ez év első hónapja volt – de márciust a hadba vonulás időszakának is tartották. Innen a hónap elnevezése is: a harcias természetű Mars isten volt a névadó. Március régi magyar neve böjtmás hava, ami a húsvét előtti nagyböjt második hónapjára utal. A nagyböjt legnagyobb része általában erre a hónapra esik.

Az ősi Rómában az új évet március Idusán, 15-én köszöntötték – de a hónap többi ünnepe mind a hadba vonulással, a hadi készülődéssel volt kapcsolatos. A magyar hagyományokban a böjtmás hava mellett szokás volt a Kos havának is nevezni márciust – a 21-i tavaszi napéjegyenlőségre, illetve az akkor kezdődő csillagászati év első hónapjára utalva.

Gyakran márciusra húzódik a vízkeresztkor kezdődő és húshagyó keddig tartó farsang farka, a legnagyobb karneválok, farsangi mulatságok időszaka. A húshagyó keddet követő napon, hamvazószerdán kezdődik a nagyböjt, ami húsvét előtt negyven napig tart. Húsvét mozgó ünnep lévén akár április 25-ére is eshet, ilyenkor hamvazószerda dátuma március 10.

Kovászba keverték a hajnali harmatotMárcius a tavaszvárás, a jó idő beköszöntének hónapja – erre utalnak az időjós napok is. Ildikó napja (március 10.) még hosszú hideggel fenyeget: „ha ezen a napon fagy, negyven napig el nem hagy”. Két nappal később pedig „ha Gergely megrázza a szakállát, még áprilisban is hó lesz.” Tizennyolcadika Sándor napja, aki Józseffel és Benedekkel együtt hoz zsákban meleget.

Igaz, hogy a csillagászati év, a tavasz 21-én kezdődik, amikor a nappalok hosszúsága éppen beéri az éjszakákét, mégis, a néphagyomány 24-ére, a „harmatszedés napjára” teszi az igazi tavasz kezdetét. Huszonötödike, Gyümölcsoltó Boldogasszony napja fontos vallási ünnep: Jézus Krisztus fogantatásának napjaként tartja számon a katolikus egyház. (Éppen kilenc hónapra vagyunk ilyenkor december 25-étől, Jézus születésnapjától.) A naphoz kötődő népszokás a búzaszentelés.

Húsvét legkorábban március 22-ére eshet, így ha nem is túl gyakran, de március Jézus feltámadásának, a legnagyobb egyházi ünnepek egyikének hónapja is. A húsvéttal együtt mozognak az ahhoz kötődő ünnepek is – így például a húsvétot megelőző Virágvasárnap, a barkaszentelés ideje.