Pünkösd – a Szentlélek eljövetele |
 Egy a Szentlélek megjelenésének sokféle ábrázaolása közülAzok közé az ünnepek közé tartozik a pünkösd is, amelyek vallási köntösbe öltöztették az ősi, pogány szokásokat. A népek és tájak szerint különböző, de mindenütt fellelhető tavaszünnepek szerepét vette át fokozatosan az egyházi üzenet – miközben módosulva-átalakulva bár, de megmaradtak a népi szokások, hagyományok is.
A pünkösdöt ma az egyik legfontosabb egyházi ünnepként tartjuk számon – az egyházalapítás ünnepe. A húsvétot követő 50. napon az apostolokra „leszállt és eltöltötte őket" a Szentlélek. „És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egyakarattal együtt valának. És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, a hol ülnek vala. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, a mint a Lélek adta nékik szólniok." (Apostolok Cselekedetei 2. fejezet, Károli Biblia) Péter apostol kezdett prédikálni, egyre többen figyeltek rá, megalakultak az első gyülekezetek – ezért tartjuk Pétert az egyház alapítójának.
A pünkösdhöz kapcsolódó (vagy pontosabban fogalmazva ahhoz kevéssé kapcsolódó, de ezen a napon megült, gyakorolt) szokások közül legismertebb a pünkösdi király választása. A falu legényei különféle tréfás, de nagy ügyességet kívánó versenyeken mérték össze erejüket, és a győztes megkapta egy évre (voltak helyek, ahol csak egyetlen napra) a pünkösdi király címet. Amihez általában különféle kiváltságok, előjogok is jártak – első volt a legények között, ingyen ihatott a kocsmában, „hivatalból" meghívták az összes lakodalomba...
|
