Shakespeare mellett számos képzőművésznek is témát adott a Szent Iván éji álomA nyári napforduló, a legrövidebb éjszakával párosuló leghosszabb nappal ősidőktől fogva jeles napnak számított, ami később a keresztény ünnepkörrel összefonódva élt tovább. Manapság Szent Iván újra erősödő kultuszát tapasztaljuk, gazdagítva az ősi szokásokat egy újkeletű hagyománnyal is: a Nyugat-Európában évtizedek óta létező, tőlük az ezredforduló táján átvett szokás szerint e nap környékén tartják meg országszerte színes programokkal a Múzeumok Éjszakáját.

A naphoz kötődő legismertebb, és különféle formákban, különféle tulajdonságokkal felruházva mindmáig élő szokás a Szent Iván napját megelőző éjszakai tűzgyújtás. Eredeti formája nyilvánvalóan a csillagászati eseményhez köthető: a nyári napfordulót követően már egyre rövidebbek lesznek a nappalok – a tűz fényével a sötétséget igyekeztek elűzni, a Napnak próbáltak segíteni. Szokás volt hegytetőkön hatalmas tüzeket gyújtani, de sokfelé ma is élő változata a tűzugrás: ha a szerelmesek együtt ugorják át a Szent Iván éjjelén rakott tüzet, elűzik a bajt, örökre boldogok lesznek. Egyike ez az időponthoz kötődő, a szerelmi mágiával, varázslással, bűbájjal kapcsolatos hiedelmeknek – amihez némileg kapcsolódik, hogy eleink házasságkötésre is különösen alkalmasnak tartották e napot.

E különös éjszaka nélkülözhetetlen kelléke, a TŰZA rossz szellemek kiengesztelésének vagy éppen elűzésének azonban a szerelemnél jóval tágabb tere is nyílik ilyenkor. Sokfelé kitisztították, feldíszítették a forrásokat, hogy egész éven át bőségesen adjanak éltető vizet; az ilyenkor gyűjtött virágok, gyógynövények pedig a szokásosnál is hatásosabbak voltak.

Szent Iván napja a keresztény ünnepkörben Keresztelő Szent János születésnapja – nálunk a név szláv változata, az Iván maradt meg a köztudatban. Hogy miért június 24-én ünnepeljük a legrövidebb éjszakát, miközben a nyári napforduló valójában június 21-ére vagy 22-ére esik? A magyarázat a naptárreformok „csúszásaiban" rejlik – valamikor június 24-ére virradt a legrövidebb éjszaka, és bár ez mai naptárrendszerünkben nem így van, az ünnepi szokások továbbra is Szent Iván napjához tartoznak.

Miközben az utóbbi egy-két évtizedben egyre szaporodtak a Szent Iván-éjhez kapcsolódó rendezvények, programok, 2001-től mindinkább terjedő kulturális esemény ilyenkor a Múzeumok Éjszakája. Szent Iván napja bizonyos értelemben „mozgó ünneppé" vált – az eseményeket, rendezvényeket valamelyik, 24-éhez közel eső hétvégén tartják.