Nem kell hosszasan kutatni a hónapnév jelentését – september latinul annyit tesz: hetedik. Hogy miért hívjuk „hetediknek" az év kilencedik hónapját? A magyarázat egyszerű: a hónapnév már a régi római naptárban is szerepelt, amely márciussal kezdte az évet, szeptember pedig a hetedik volt a sorban.

A magyar kalendáriumokban őszelő havaként is említik szeptembert, ami nem szorul különösebb indoklásra. Szent Mihály is névadónak számít, akinek ünnepét a hónap utolsó előtti napján, 29-én üljük. De előfordul az ősi magyar megjelölés, a Földanya hava elnevezés, mint ahogy Mérleg havaként is számon tartják szeptembert – noha a a csillagjegy időtartamából (szeptember 23-tól október 22-ig) alig egy hét esik ide.

Szeptember nemcsak a szüret kezdetének, de a szüreti felvonulások, szüreti bálok időszaka isMégis az egyensúly, a kiegyensúlyozottság jellemzi ezt a hónapot – amihez jó években a beérő gyümölcsök bősége is társul. Ezt az egyensúlyt érzékelteti a 23-ára eső őszi napéjegyenlőség, és ezt sugallja a természet azzal is, hogy a tavasztól végzett munka ilyenkor kapja meg jutalmát a beérő termésben: szeptember a szüret kezdetének, a gyümölcsszedésnek az időszaka. És ne feledjük: miközben folyik a gyümölcsök begyűjtése, a hónap első napja hagyományosan az őszi búza és a rozs vetésének kezdete.

Szeptember elseje időjós napnak is számít: ha esik, gyenge lesz a tél. Ha viszont 5-én, Viktor napján süt a nap, akkor hosszú, kellemes őszre számíthatunk. Két Mária-nap követi egymást: ha 8-án kellemes, meleg éjszakát élünk, az finom bort érlel – de ha hidegre fordul az idő, savanyú lesz a a szőlő leve. A 12-ei Mária-nap Szűz Mária névünnepe, jeles búcsúnap – és a megfigyelések szerint ekkor indulnak útra a fecskék. A szőlősgazdák számára kritikusnak számít 21-e, Máté napja is: ha tiszta az idő, az sok és jó bort ígér. Vencel napján, 28-án ne keseregjünk, ha esik – ez szép tavaszt ígér a következő évre. Ha pedig Szent Mihály lova deres (29-én), az behozza a telet.

„Szent György vetkőztet, Szent Mihály öltöztet" – tartja a mondás, miszerint április 23-án melegre, szeptember végén pedig hidegre fordul az időjárás. E két nap különösen fontos a pásztorok, gulyások számára: Szent György napján hajtják ki a legelőkre a ridegtartáshoz szoktatott lábasjószágokat, hogy aztán Szent Mihály napján visszatérjenek a téli szállásukra.