Persze, itt van 10 kifejezés, amit az alacsonyabb IQ-jú emberek gyakran használnak, és amelyek alapján könnyen észlelhetjük őket: 1. **"Azt mondták, hogy..."** - Gyakran hivatkoznak másokra, hogy alátámasszák saját véleményüket. 2. **"Mindenki tudja, hog

Melyik országban található Graz városa? Csak a valóban művelt emberek ismerik mind a nyolc választási lehetőséget!

A nyelvhasználat nem csupán a kommunikáció eszköze, hanem egyben a gondolkodásunk, világlátásunk és intelligenciánk tükre is. Éppen ezért nem meglepő, hogy a pszichológusok és nyelvészek gyakran arra figyelmeztetnek, hogy a választott szavaink révén sokkal világosabb képet alkothatunk egy személy IQ-szintjéről.

Az alacsonyabb IQ-val rendelkező egyének beszédében gyakran felfedezhetők olyan szavak és kifejezések, amelyek ismétlődése egyszerűsített gondolkodásra, szűkebb szókincsre vagy felületes kommunikációra utalhat. Nyilvánvaló, hogy egy-egy szó használata önmagában nem elegendő a megítéléshez, de ha valaki folyamatosan visszatér ezekhez a kifejezésekhez, az árulkodó jele lehet a gondolkodásmódjának.

"Szó szerint."

Ez a kifejezés önmagában nem bonyolult, mégis sokan tévesen alkalmazzák. Gyakran hallani, amikor valójában a képletes kifejezés lenne a megfelelő. A Cambridge Egyetem kutatása szerint sokan úgy vélik, hogy ez a szó túl gyakran és helytelenül bukkan fel a mindennapi kommunikáció során. Ha valaki okos benyomást szeretne kelteni, érdemes elkerülnie a helytelen használatát.

"Nem számít."

Ha valaki minden apró részletet lényegtelennek minősít, az sokszor arra utal, hogy nem tudja megkülönböztetni a valóban fontos információt a jelentéktelentől. Tehát nem képes mélyebb elemzésre és gondolkodásra.

"Uncsi" vagy "unalmas"

Ha valaki minden szituációt csupán unalmasnak titulál, az gyakran arra utal, hogy nem képes mélyebb rétegeit megérteni vagy árnyaltan kifejezni az élményeit. A kifinomultabb kommunikáció gazdagabb szókincset alkalmaz, mint például: "egydimenziós", "kevésbé vonzó", "monoton".

"Ez a helyzet."

A beletörődő és passzív attitűd kifejeződése. Az alacsonyabb IQ-val rendelkező egyének gyakran ezzel a módszerrel zárják le a diskurzusokat, ahelyett, hogy megpróbálnának alternatív megoldásokat keresni vagy mélyebben elemezni a helyzetet.

"Még nem állt össze a kép."

Az "én nem tudom" természetesen normális része a kommunikációnak, de ha valaki állandóan így válaszol, az arról árulkodik, hogy nem gondolja végig a dolgokat, és nem vállalja fel a véleményét.

"Mindig" és "soha" szavak használata egy különös időbeli ellentétet teremt, amely a folyamatos jelen és a véglegesség határvonalán egyensúlyozik. Az "örökké" és az "egyszer sem" kifejezések is ugyanazt a mély érzelmi tartalmat hordozzák, tükrözve az eltérő tapasztalatokat és érzéseket, amelyekkel a múltban találkoztunk. Az "örökké" a hűséget és a kitartást szimbolizálja, míg a "soha" a lehetőségek végességére emlékeztet. E kettő együtt formálja meg a mindennapi életünk dinamikáját.

Az alacsonyabb IQ-val rendelkező egyének gyakran a szélsőséges gondolkodásmódra hajlanak. Az olyan kifejezések, mint a "mindig" és "soha" túlzott alkalmazása arra utal, hogy az illető hajlamos az általánosításra, és nem veszi figyelembe a kivételeket vagy a valóság komplexitását.

"Ez számomra nem jelent semmit."

A kíváncsiság és az érdeklődés az intelligencia egyik fő jele. A túlzott "nem érdekel" használat az intellektuális kíváncsiság hiányát sugallja, és elzárkózást mutat.

Persze! Itt van egy egyedi változat: "Kellemetlen helyzet."

A kifejezés gyakori alkalmazása jellemzően a fiatalabb generációkra utal, ám ezzel együtt egyfajta felszínességet is sugall a kommunikációban. Azok, akik mélyebb és intelligensebb párbeszédet folytatnak, hajlamosabbak részletesebben kifejteni, miért is tekintenek valamit ciki dolognak: inkább használják a kellemetlen, kínos, ízléstelen vagy tapintatlan szavakat.