Egy évszázad óta nem tapasztaltunk ilyet Magyarországon: új autópálya építése kezdődik, és 2025 nyarán már használatba is vehetjük! - Pénzcentrum


2025 augusztusában megkezdődik a M1-es autópálya hatsávosra bővítése Budapest és Győr között. Az építési és közlekedési miniszter csütörtöki esztergomi sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a kormány által jóváhagyott, 800 milliárd forintos beruházás a legnagyobb autóút- és autópálya-építési projekt lesz a következő 100 évben.

Lázár János bejelentette, hogy a teljes 78 kilométeres szakasz várhatóan 2029 elejére készül el. Az első ütemben a Budapest és Bicske közötti 24 kilométeres szakasz építése indul, amely különösen bonyolult, mivel érinti Budapest agglomerációját és az elővárosi közlekedést. A miniszter hangsúlyozta, hogy megépül az M100-as autópálya csomópontja, amely lehetővé teszi a bekötést, továbbá a kormány előkészíti az M1-es autópálya Esztergomba vezető, 35 kilométeres szakaszának versenytárgyalását. A projekt becsült költsége 500 milliárd forintra rúg. A tervek szerint az M100-as autóút kétsávos lesz, leállósáv nélkül.

A kivitelezés folyamata három fázisra osztható: az első szakasz az M1-es autópályától Zsámbékig húzódik, míg a második Zsámbékról Kesztölcre terjed ki, a harmadik pedig Esztergomig folytatódik. A középső fázisban három alagút és több völgy áthidalása válik szükségessé. A különböző szakaszokra együttesen és külön-külön is lehet pályázati lehetőségeket benyújtani. Lázár János hangsúlyozta, hogy kedvezőek az esélyek arra, hogy az M100-as autópálya építése már 2026 tavaszán elindulhasson két szakaszon. Az autópálya nyomvonala mentén összesen 650 telek megvásárlásáról van szó, melyből 250 telket az állam már megszerzett. A kormány biztosítja a szükséges forrásokat, és a minisztérium is rendelkezik finanszírozással. Az idei évben 1,5-2 milliárd forintot szánnak telekvásárlásokra Zsámbék és a környező települések térségében, így a közbeszerzések előtt rendezett tulajdonviszonyok várhatóak - tette hozzá a miniszter. Emellett megemlítette, hogy az M100-as autópálya Esztergomtól északnyugatra egy új Duna-híd építését is szükségessé teszi, a jelenlegi kompjárat vonala mentén.

A közúti és vasúti híd helyének meghatározására előkészítő tanulmányterv készül. A miniszter elmondta, hogy 2010-ben a gyorsforgalmi úthálózat hossza Magyarországon 1273 kilométer volt, és ezt a számot 2026-ra 2000 kilométerre tervezik bővíteni. Jelenleg is folyik az Esztergomot védő gát első ütemének építése, amely másfél kilométer hosszúra tervezett. A védmű további szakaszának megvalósítása 20 milliárd forintot igényel, és ennek tervezését az Országos Vízügyi Főigazgatóság 2025 őszére ígérte. Ezt követően Esztergom önkormányzatával közösen indulhatnak el a védőgát további építésének munkálatai. Lázár János a városban tervezett fejlesztések kapcsán hangsúlyozta, hogy az önkormányzat felhatalmazást kap arra, hogy kijelölje az állami kezelésű közutak felújításra szoruló szakaszait, amelyekre egymilliárd forintot különít el a Magyar Közút. Emellett megemlítette, hogy jelenleg a vasúton csupán 1 óra 4 perc alatt lehet eljutni Esztergomból Budapest szívébe.

A vonal felújításának előzményei között szerepel, hogy a szakaszon évente 2,5 millió utazás zajlott, azonban 2024-re, az országos és vármegyebérlet bevezetésének köszönhetően, ez a szám 7 millióra emelkedhet. Lázár János miniszter bejelentette, hogy ígéretet tett az Esztergom-kertvárosi pályaudvar felújítására, amelyre egy éven belül sor kerül. A MÁV saját forrásaiból fogja végrehajtani a projektet, Nagy Bálint közlekedési államtitkár irányítása alatt. Ezen felül Hernádi Ádám (Fidesz-KDNP) polgármester javaslatára a Volán öt új, 18-20 férőhelyes buszt állít szolgálatba Esztergomban 2026 áprilisi határidővel. Ezek a buszok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a távolabb eső városrészek lakói könnyebben eljussanak a város központjába. A miniszter hangsúlyozta, hogy támogatja a polgármester azon kezdeményezését is, amely egy új, zöldmezős beruházás keretében megvalósuló egészségügyi intézmény létrehozását célozza, helyettesítve a régóta elavult és funkcióját már nem betöltő kórházat, amely jelenleg 130 ezer ember ellátásáért felelős a térségben.

"Úgy vélem, hogy a közösségek számára sokkal előnyösebb új kórházakat építeni, mint a régi intézményeket bonyolult módon újjáalakítani" - nyilatkozta, majd hozzátette, hogy javasolni fogja a miniszterelnöknek, hogy vidéken, több városban is hozzanak létre új egészségügyi intézményeket. Lázár János újságírói kérdésre reagálva kiemelte, hogy Budapesten a helyi lakosság bevonása nélkül nem lehet sikeresen végrehajtani fejlesztéseket, így a kormány elismeri, hogy a fővárosnak van elővásárlási joga Rákosrendező területén.

A miniszter javaslatot tett az önkormányzatnak és az arab befektetőknek, hogy kezdjenek párbeszédet egymással, mivel "ritkán fordul elő, hogy valaki Budapestre érkezik, és 12 milliárd eurós, azaz 5000 milliárd forintos befektetést tervez a városban". Megjegyezte, hogy "személyes mániája" a területen felhalmozódott 300 ezer köbméternyi hulladék eltüntetése, hangsúlyozva, hogy ezt a problémát a fővárosnak sürgősen kezelnie kell.

Related posts