A Concerto Budapest 8. Mozart-napjának megnyitó koncertje az Indexen! Ez a különleges esemény a klasszikus zene kedvelőinek igazi csemegét ígér, ahol Mozart legismertebb művei elevenednek meg. Ne hagyd ki ezt a felejthetetlen élményt, amelyben a zene és a
Az eredetileg natúrkürtre írt versenymű ezúttal az inkább trombitával rokon szárnykürt nevű hangszeren szólal meg.
A sajtkészítők örömmel töltik el a szívüket, hiszen négy kürtversenyt ajándékoz nekik Mozart, aki mellé humoros és gyakran ironikus megjegyzéseket is fűz. Mozart egyébként Joseph Leutgebet, a kürtművészt, huszonnégy évvel idősebb barátjaként ismerte, még Salzburg városában.
A két zenészt Bécsben fújta össze újra a szél, amikor Leutgeb 1777-ben megörökölt egy bécsi sajtüzletet, amelyet Mozart apja, Leopold anyagi támogatásával kezdett el üzemeltetni. A 3. kürtversenyben előforduló kromatikus hangok és trillák ma is komoly kihívás elé állítják a modern, billentyűkkel felszerelt instrumentumokon játszó szólistákat, de a korabeli hangszereken, az ún. natúrkürtökön ezek a fogások extra truvájnak számítottak.
A kürtös, aki a hangszere tölcsérébe helyezett kezével ügyesen alakította a hangmagasságot, virtuóz tempóban kellett, hogy mindezt megvalósítsa. Mozart zenekari kompozícióiban oboák és kürtök helyett inkább klarinétokat és fagottokat választott, ami egy simább és lágyabb hangzást teremtett. Ezt a kellemes lágyságot tovább fokozza a szárnykürt, amely a kürt és a trombita legkiválóbb jellemzőit ötvözi.
Ha valaki nem csupán hallgatja, hanem alaposan szemügyre veszi a kottát, felfedezheti Mozart és Leutgeb érzelmekkel teli, ugyanakkor játékos barátságának bizonyítékait. A zeneszerző időről időre szellemes és pajkos megjegyzésekkel szórakoztatta a kürtművészt. Talán éppen ezért választják a szólisták a fejből való játékot, hogy elkerüljék a koncert közbeni nevetést a kottán látottak miatt?
"A C-dúr zongoraversenyt gyakran "Elvira Madigan" zongoraversenynek is nevezik. De mégis hogy kaphatta Mozart 1785-ös műve az 1867-ben született Elvira Madiganről a becenevét?
A huszonegy évesen, tragikus szerelmi dráma következtében életét vesztett dán kötéltáncos sorsa számos filmalkotás inspirációját adta már. A történet legjelentősebb feldolgozása Bo Widerberg svéd rendező 1967-es filmje, amely révén a közönség széles körben megismerte ezt a melankolikus életutat. A film különlegessége, hogy Mozart zongoraversenyének lassú tételét emelte ki, amely a rendező által válogatott zenék révén a produkció szívverésévé vált. Érdekes megemlíteni, hogy a filmzene szóló részét Anda Géza adja elő, így még inkább gazdagítva a film atmoszféráját.
Kizárják-e egymást Mozart és a szerenád műfaja? Egyik oldalon nézve valóban, hiszen a szerenád lényegében háttérzene, míg Mozart művei olyan magasságokba emelik a zeneszerzést, hogy azok teljes figyelmet követelnek. Minden egyes darabja annyira átgondolt és precízen megkomponált, hogy a közönség nem csak háttérként, hanem aktív hallgatóként élvezheti őket.
Másrészt viszont Mozart korának legkiválóbb popszerzője volt, és joggal feltételezhetjük, hogy ha lett volna lehetősége szintetizátor használatára, akkor azt bátran alkalmazta volna műveiben, hiszen mindig is vonzódott az újdonságokhoz, a szórakoztatáshoz és a könnyed dallamokhoz. Az igazság az, hogy Mozart a legmagasabb szintű szórakoztató zenész, akit valaha a Föld színpadára állítottak.
Egy olyan műfaj, mint a szerenád, egyedi vízióval és friss megközelítéssel kelt életre, ami csakis tőle származhatott. A megszokott hat-nyolc hangszer helyett tizenhárom hangszerre bővítette a zenekart, és a kizárólag fúvósokból álló apparátust egy nagybőgővel gazdagította, ezzel is hangsúlyozva, hogy a szabadban, erkélyek alatt zajló bazseválás helyett itt egy igazi koncerttermi zenei élményt teremtett.
A Mozart-nap eseményének fénypontjai között találkozhatunk Keller András művészeti vezetővel, aki a Concerto Budapest színvonalát képviseli produceri minőségében. Jancsó Nyika, a rendezvény vezető operatőre, szakmai tudásával járul hozzá az élmények megörökítéséhez. Lakatos Gergely, a Zeneakadémia producere, szintén fontos szerepet játszik a program lebonyolításában. Az adásrendezői feladatokat Komlós András látja el, míg Szabó Stein Imre, mint vezető rendező és producer, a művészi víziók megvalósításáért felel. Az esemény házigazdája Batta András, aki szellemes és lebilincselő stílusával vezeti a résztvevőket a zenei élmények tengerén.
