A CSU elnöke úgy véli, hogy Németországban az ukrán menekülteknek nem lenne szabad állampolgári támogatásban részesülniük.

Markus Söder bajor miniszterelnök támogatja, hogy az ukrán menekülteknek a jövőben az úgynevezett "állampolgári támogatás" helyett csak a menedékkérőknek járó alacsonyabb összegű ellátásokat fizessék ki.

Söder, a bajor miniszterelnök (CSU), komoly változtatásokat sürget a fekete-piros szövetségi kormány koalíciós megállapodásában. Véleménye szerint elengedhetetlen, hogy megszüntessék az állampolgári juttatásokat mindazok számára, akik Ukrajnából érkeztek. Ezt a nézetét a ZDF-nek adott vasárnapi interjújában fejtette ki.

Az Ukrajnából érkező új menekültek esetében csökkentett szociális juttatások lennének érvényesek. Ez a szabályozás nemcsak a friss érkezettekre vonatkozna, hanem kiterjedne mindazokra is, akik a háború kezdete óta Németország területén tartózkodnak.

Söder érvelése szerint Németország egyedülálló helyzetben van, mivel más országok nem kínálnak olyan mértékű állampolgári támogatást az ukrán menekültek számára, mint itt. Ez a tényező hozzájárul ahhoz, hogy a Németországban élő ukránok közül viszonylag kevesen lépnek be a munkaerőpiacra, annak ellenére, hogy sokan közülük magas szintű képzettséggel és szaktudással bírnak.

2024 októberében a kormányzó szabaddemokrata pénzügyminiszter, Christian Lindner, egy hasonló igénnyel állt elő, amelyet az SPD hevesen visszautasított. A párt érvelése az alkotmánybíróság korábbi döntésére épült, amely kimondta, hogy az ukrajnai menekülteknek jár a támogatás, és hogy mindenki, aki védelmi státuszt kapott, jogosult az alapvető társadalombiztosítási ellátásokra, ha arra szüksége van.

Lehet-e olyan lépés, amely megingathatja a koalíció stabilitását?

A CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokraták ( SPD) a koalíciós szerződésben elvileg abban maradt, hogy a 2025. április 1-től Németországba érkező ukrán menekültek a jövőben - más migránsokhoz hasonlóan - csak a menedékkérőknek járó juttatásokban részesülhetnek. Azok, akik ezen időpont előtt érkeztek, továbbra is jogosultak lennének az állampolgári juttatásra.

A politikai megállapodás eddig még nem lépett a végrehajtási fázisba. Jelenlegi helyzet szerint a határidő után érkezett ukrán menekültek továbbra is jogosultak állampolgári juttatásokra. Az SPD viszont nem szándékozik kiterjeszteni a korlátozásokat azokra, akik az új szabályozás életbe lépése előtt érkeztek Németországba.

A 2024-es évre a német állampolgári juttatásokra szánt összes kiadás 46,9 milliárd euróra nőtt. Ebből az összegből 6,3 milliárd euró került azokhoz az Ukrajnából érkezett egyénekhez, akik állampolgári támogatásban részesültek.

A "Háttér: miről van szó?" kifejezés általában arra utal, hogy egy adott téma vagy helyzet kontextusát szeretnénk megérteni. Ez lehet egy esemény, egy probléma, egy történet, vagy bármilyen más jelenség, amelynek a megértéséhez fontos a körülmények és a háttérinformációk ismerete. Az alábbiakban egyedi megközelítéssel írom le, hogyan lehetne ezt a fogalmat kifejteni: --- **Háttér: Miben merül el a téma?** A világot körülvevő események és jelenségek sokszínűsége folyamatosan formálja életünket. A "háttér" fogalma ebben a kontextusban arra szolgál, hogy felfedje azokat a rejtett szálakat és összefüggéseket, amelyek az események, döntések vagy trendek mögött húzódnak. Amikor egy történet vagy egy probléma mélyére ásunk, elengedhetetlen, hogy megértsük a környező tényezőket: a kulturális, társadalmi, gazdasági és történelmi kontextust. Egy olyan kérdés, mint például "miről van szó?", nem csupán a felületes információk összegzését jelenti. Sokkal inkább egy invitálás arra, hogy merüljünk el a részletekben, és fedezzük fel, mi áll a színfalak mögött. Az igazi megértéshez elengedhetetlen, hogy a háttérben rejlő dinamikákat, érzelmeket és motivációkat is figyelembe vegyük. Ezért, amikor a "háttér" fogalmáról beszélünk, egy olyan utazásra hívunk, amely során nemcsak a tényeket, hanem az érzéseket és a történeteket is felfedezzük, amelyek formálják a világunkat. --- Remélem, ez a megközelítés megfelel az elvárásaidnak! Ha van konkrét téma, amire szeretnél fókuszálni, kérlek, oszd meg velem!

A "Bürgergeld" (polgárpénz) 2023. január 1-jén került bevezetésre, a szociáldemokrata, zöld és liberális koalíció (SPD-Zöldek-FDP) határozatának eredményeként, Olaf Scholz kancellár irányítása alatt.

Ez a támogatási forma a korábban sok kritikát kapott Hartz IV rendszer helyébe lépett, és célja, hogy egy igazságosabb, emberközpontúbb megoldást kínáljon a munkanélküliek és a rászorulók segélyezésében. A rendszer alapelve, hogy az álláskeresők és alacsony jövedelműek alapvető pénzügyi támogatásban részesülnek, miközben kiemelt figyelmet fordítanak a továbbképzésre, átképzésre és a munkaerőpiacra való visszailleszkedésre.

A Bürgergeld összege egyedülálló felnőttek esetében havonta 563 euró, amit kiegészíthetnek lakhatási és fűtési költségtámogatással. A támogatás feltétele, hogy a kérelmező Németországban éljen, munkaképes korú legyen (18-67 év), és ne rendelkezzen jelentős megtakarítással. A menedékkérők, illetve az olyan ukrajnai menekültek, akik "különleges védelmi státuszt" kaptak, szintén jogosultak lehetnek a Bürgergeldre, és ez a mostani vita egyik fő eleme.

A rendszer folyamatosan politikai viták kereszttüzében áll, főként a konzervatív-jobboldali pártok részéről, akik úgy vélik, hogy a támogatások mértéke túl vonzó lehet a migránsok számára, ezáltal pedig csökkentheti a helyi munkavállalók motivációját. Ezt az álláspontot tükrözi Markus Söder idézett megnyilatkozása is.

Európában számos országban találkozhatunk olyan szociális ellátási rendszerekkel, amelyek az alapjövedelem koncepciójára építenek, de ezek eltérő módon valósulnak meg. Például Franciaországban a RSA (Revenu de solidarité active) program nyújt támogatást a rászorulók számára, míg Hollandiában a "bijstand" rendszer segíti a megélhetést a nehéz helyzetben lévőknek.

Finnország néhány éve tesztelte a valódi feltétel nélküli alapjövedelmet, de ez nem vált általánossá. A Bürgergeld különlegessége a többi európai példához képest a munkapiaci integráció hangsúlyozása és a viszonylag magas támogatási szint - különösen a kelet-európai országokhoz viszonyítva.