A dinoszauruszok 65 millió évnyi távollét után újra felbukkanhatnak a Földön - Üdvözlet Magyarország!
Egy természeti katasztrófa miatt eltűntek bolygónkról a dinoszauruszok, de elképzelhető, hogy újra találkozhatunk majd velünk.
Szakértők, akik a 294 millió évvel ezelőtti vulkánkitörések következtében jelentkező megnövekedett szén-dioxid-kibocsátás hatását vizsgálják, úgy vélik, hogy ez a jelenség alapvető szerepet játszott az óriáshüllők felemelkedésében. Figyelmeztetnek arra is, hogy a dinoszauruszok akár újra megjelenhetnek a Földön – olvasható a Daily Star cikkében.
Hana Jurikova, a St Andrews Egyetem munkatársa kifejtette: "A késő paleozoikum idején zajló jégkorszak vége fordulópont volt az élet és a környezet fejlődésében, ami a hüllők felemelkedéséhez vezetett. Most már tudjuk, hogy ennek a szén-dioxidhoz volt köze." Hasonló történések pedig akár ma is járhatnak hasonló következményekkel.
Dr. James Rae, a kollégája, hangsúlyozta, hogy a szén-dioxid-kibocsátás növekedése komoly globális felmelegedést és tengerszint-emelkedést idézett elő. "Ha nem cselekszünk most, a jövőben is ezzel a problémával kell szembenéznünk" - figyelmeztetett.
A fosszíliák részletes vizsgálata során a kutatók megállapították, hogy 335-294 millió évvel ezelőtt a földi légkör szén-dioxid-tartalma rendkívül alacsony szinten volt, ami hosszú időn át jellemezte a bolygót. Azonban a 294 millió évvel ezelőtti hatalmas vulkánkitörések következtében óriási mennyiségű szén-dioxid jutott a légkörbe, ami drámai módon megemelte a globális hőmérsékletet és olvadásra kényszerítette a jégsapkák vastag rétegeit.
A St Andrews Egyetem és kilenc másik kutatóintézet szakemberei egy neves tudományos folyóiratban publikálták legújabb felfedezéseiket. Eredményeik szerint a szén-monoxid szintje kulcsfontosságú tényező a Föld klímájának változásaiban, mind a felmelegedés, mind a lehűlés folyamatában. Meglepő módon ez a gáz a dinoszauruszok korához is kapcsolódik, új fényt vetve a földtörténeti eseményekre.
A következtetésekhez a pörgekarúak, más néven a régi magyar elnevezésük szerint kagylósférgek, megkövesedett héjában fellelhető kémiai lenyomatok elemzését használták fel. Ezek az apró, kagylószerű lények a Föld legrégebbi ismert állatai közé sorolhatók, és a mai napig megtalálhatók az óceánok mélyén.
A dinoszauruszok létezése körülbelül 165 millió évet ölel fel, ami a földtörténet vastag lapjain valóban impozáns időszaknak számít. A tudósok szerint egy hirtelen, katasztrofális esemény állt a kihalásuk mögött; lehetséges, hogy egy hatalmas aszteroida csapódott a Földbe, de nem zárható ki egy újabb intenzív vulkánkitörés sem, amely drámai klímaváltozáshoz vezetett. Ezek az események megváltoztatták a bolygó arculatát és végleg megpecsételték a dinoszauruszok sorsát.
Bármi is állt a háttérben, az kétségtelen, hogy a hatalmas kihalási esemény óriási űrt teremtett az ökoszisztémákban világszerte. Ezt az űrt a dínók egyetlen élő rokonai, a madarak töltötték be, majd később az emlősök léptek színre. Az első ősemberek csak hatmillió évvel ezelőtt bukkantak fel, míg az anatómiailag modern emberek csupán 300 ezer éve léteznek.
