A gazdák kezében ott a természet hatalmának kulcsa: nem csupán elszenvedői az időjárás viszontagságainak, hanem formálói is lehetnek.
Bár a mezőgazdaság klímaváltozással való összefüggéseit általában globális perspektívából vizsgáljuk, nem szabad figyelmen kívül hagynunk a lokális hatásokat sem. Sokszor elfeledkezünk arról, hogy a földhasználati szokások jelentős hatással lehetnek a helyi időjárási mintázatokra. Fontos, hogy tudatosan foglalkozzunk ezekkel a kapcsolatokkal és figyelemmel kísérjük őket. A mezőgazdasági tevékenységek, a földművelés módjai és az erdőirtás például mind hozzájárulhatnak a helyi éghajlati viszonyok változásához, ezért érdemes alaposan megvizsgálni ezeket a jelenségeket.
A mezőgazdasági területek jelentős átalakításokat okoznak a talajfelszín hőmérsékleti és páratartalom-háztartásában. Az erdők kiirtása és a monokultúrás termesztés csökkenti a párologtatást, az evapotranszspirációt, amely normál körülmények között hűtené a levegőt. Ennek következményeként a helyi hőmérséklet emelkedhet, és csökkenhet a csapadékképződés esélye.
Másrészt, az erdők és bizonyos növénykultúrák nagy mennyiségű vizet párologtatnak el a légkörbe, ami felhőket és esőket hoz létre. Ha a mezőgazdaságban a gazdálkodól a vízigényes növények helyett szárazságtűrő monokultúrákra váltanak, a helyi csapadék mennyisége csökkenhet, ami hosszú távon súlyosbíthatja az aszályokat.
Érdemes tisztában lenni azzal is, hogy az intenzív mezőgazdasági műveletek, például a műtrágyázás vagy a talajforgatás során felszabaduló aeroszolok hatással lehetnek az úgynevezett légköri kondenzációs magvakra. Ezek az apró részecskék szerepet játszanak a felhőképződésben, és befolyásolhatják, hogy a felhők mikor és hol esnek le eső formájában.
Ezen kívül, az öntözés jelentős mértékben fokozza a helyi párolgást, ami hűsítő hatást fejthet ki a környező területekre. Ennek következtében egy öntözött területen a nappali hőmérséklet alacsonyabb lehet, mint a nem öntözött szomszédos vidékeken. Azonban hosszú távon a vízkészletek kimerülése mérsékelheti ezt a kedvező hatást.
Mindenki előtt ismert, hogy a mezőgazdasági területek színe és textúrája eltér a természetes vegetációtól. A sötétebb szántóföldek több hőt nyelnek el, mint például a füves vagy erdős területek, ami a felszíni hőmérséklet emelkedéséhez vezethet, és megváltoztathatja az időjárási mintázatokat.
Mindezen jelenségek negatív következményei azonban csökkenthetők.
Az agrárerdészethez hasonló gyakorlatok, amelyek során mezőgazdasági földek mellett fákat telepítenek, hozzájárulhatnak a párolgási ciklus helyreállításához és az időjárási szélsőségek enyhítéséhez. Ezen módszerek nemcsak a talaj termékenységét javítják, hanem a biodiverzitást is növelik, valamint segítenek a klímaváltozás hatásainak mérséklésében.
Az öntözési technológiák fejlesztése nemcsak a vízhasználat csökkentésében, hanem a mikroklíma kedvező befolyásolásában is szerepet játszhat.
Az új szenzorok és műholdak lehetővé teszik a mezőgazdaság helyi időjárási hatásainak pontosabb nyomon követését, így a gazdák alkalmazkodhatnak a változó körülményekhez.
Ez az összefüggés rávilágít arra, hogy a mezőgazdaság nem csupán áldozata az időjárási változásoknak, hanem aktív alakítója is lehet. Az agrárökológiai gyakorlatok módosításával nemcsak a termelés fenntarthatóságát javíthatjuk, hanem pozitív hatással lehetünk a regionális időjárásra és csapadékképződésre is. Ez különösen fontos lehet az olyan aszálykal sújtott területeken, mint Magyarország bizonyos régiói.
