A jegybank felfedte, hogy Nagy Márton számára ez igazán aggasztó helyzet: az árrésstop eltörlésével várhatóan veszteséget szenvedünk el.

Fotó: MTI / Balogh Zoltán - Egy budapesti élelmiszerüzlet munkatársa tevékenykedik az árrésstop életbe lépésének napján, 2025. március 17-én.

Végre kiderült, milyen lesz egy árrésstop-nélküli Magyarország. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) júniusi Inflációs jelentése ugyanis kitér arra, hogy a központi árszabályozás kivezetése milyen hatással lehet a fogyasztói árak alakulására. Ez az jelenti, hogy a kormányzat tervei alapján tényleg kivezetik az árrésstopot,

Izgalmas és kihívásokkal teli ősz vár a kormánypártokra.

az országgyűlési választásokra ráfordulva.

Már eddig is tisztában voltunk azzal, hogy a jegybank véleménye szerint az infláció az év elején tapasztalt szintekhez képest enyhült az utóbbi hónapokban. Azonban az év hátralévő részére vonatkozóan várhatóan továbbra is a toleranciasávon kívül fog mozogni. Most már azt is tudjuk, hogy mi áll ennek a jelenségnek a hátterében.

Viszont, mielőtt elérkezne a feketeleves pillanata, érdemes először ellenőrizni, hogy maradt-e egyáltalán pénz a zsebünkben.

Az MNB legfrissebb elemzése szerint 2025 májusában az infláció 4,4%-ra nőtt, míg a maginfláció 4,8%-ra csökkent. A hatósági és önkéntes árkorlátozó intézkedések rövid távon jelentős szerepet játszanak az infláció visszaszorításában.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) megfigyelései szerint a vállalatok árazási gyakorlataiban továbbra is jelentős mértékű átárazások zajlanak.

Példaként felhozták a jelentésben, hogy a májusi árváltozások mértéke az iparcikkek esetében enyhén a historikus átlag felett alakult.

Az egyszeri tényezők hatásait figyelembe véve a piaci szolgáltatások terén is jelentős áremelkedés tapasztalható. A lakosság inflációs várakozásai enyhültek, ám még mindig magas szinten maradtak.

Az év hátralévő időszakában várhatóan az infláció továbbra is a toleranciasávot meghaladó mértékben fog alakulni. Az MNB magyarázata szerint ennek hátterében középtávon a fokozódó fogyasztói kereslet, a nyersanyagpiacok ingadozása, valamint a tartósan magas bérnövekedés állnak, amelyek mind hozzájárulnak az inflációs folyamatok felgyorsulásához.

Az áremelkedés tempója 2026 elejére tartósan csökkenhet a megengedett határokon belül, és várhatóan csak 2027 elején fogja elérni a 3%-os inflációs célt.

A leglényegesebb kérdés azonban az árrésstop jövője. Varga Mihály jegybankelnök a legutóbbi sajtóbeszélgetés során nem osztott meg részleteket, de arra utalt, hogy...

Az MNB figyelembe vette a szabályozás eltávolításának lehetőségét.

Nagy Márton, a nemzetgazdasági miniszter véleménye szerint létezik annak a lehetősége, hogy az árrésstop valamilyen módon tartósan velünk maradjon.

Miközben többször hangsúlyozzák, hogy a hatósági és önkéntes árkorlátozó intézkedések rövid távon képesek jelentősen csökkenteni az inflációt, a jelentésben ugyanakkor világosan kijelentik, hogy:

A Nemzetgazdasági Minisztérium aggodalmát fejezi ki a lehetséges árrésstop kivezetése kapcsán. Amennyiben ez valóban megtörténik, az érintett termékek ára jelentős mértékben emelkedhet. Érdekes megjegyezni, hogy az MNB álláspontja szerint az árrésstop eltörlése ellenére a következő években várhatóan csökkenni fog az infláció. Továbbá, hangsúlyozzák, hogy a kivezetés után az árszint valószínűleg visszatér a korábbi szinthez, ami önmagában is inflációs nyomást idézhet elő.

Az intézkedések megszűnése "alacsonyabb bázist" teremt, ami technikailag hozzájárul a következő év inflációs mutatóinak emelkedéséhez.

Emlékezetes, korábban igazat adott Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Economxnak, az árrésstop kivezetése, hasonlóan az ársapka utáni napokhoz, áremelkedéshez vezethet. Ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira hivatkozva megírtuk,

a hatósági ár kivezetése 2024 júliusában az élelmiszerek egyhavi árváltozását 0,8, a teljes inflációt pedig 0,2 százalékponttal növelte.

Az NGM nem tűzött ki határidőt a kivezetéssel kapcsolatban.