A kapcsolatok ott születnek, ahol a határok eltűnnek – egy karácsonyi kisfilm egy korlátok nélküli világ varázsáról.

Ne zárkózzunk be a saját világunkba, hanem bontsuk le azokat a falakat, amelyek minket elválasztanak – erre ösztönöz a Telekom idei karácsonyi reklámfilmje. Ez az elgondolkodtató műalkotás nemcsak Magyarországon, hanem további kilenc európai országban is megjelent, és az érzelmes két főszereplő kislány története minden nemzethez eljut, könnyeket csalva a nézők szemébe. Fedezzük fel a megható mese mögött rejlő üzenetet!

A pozsonyi MUW Saatchi&Saatchi által készített kisfilm, amely Szlovákiától Ausztrián át Horvátországig és Montenegróig, Észak-Macedóniáig, Németországig, Lengyelországig, Romániáig és Csehországig terjed, egy különleges ünnepi motívumra, a hógömbre összpontosít. Ez a mesei hangulatot árasztó tárgy nem csupán a varázslatos pillanatok megörökítője, hanem egyben a buborékhatás szimbóluma is: belülről nézve egy zárt, csodás univerzummal találkozunk, amelynek határait kívülről éles kontúrok határozzák meg.

A mai világban számtalan buborék zár minket körbe, és az egyes falak, amelyek a kisebb közösségeket, például a családokat elválasztják, gyakran megnehezítik az együttélést.

Az előítéletek olyan falakat húzhatnak fel, amelyek megnehezítik a megértést, miközben a digitális tudás terén tapasztalható eltérések is komoly akadályokat jelenthetnek a fejlődésben.

"Hogyan tehetjük egyedivé a saját életünket, és vajon képesek vagyunk-e mi magunk lebontani azokat a határokat, amelyek elválasztanak minket egymástól? Az igazi változást azzal érhetjük el, ha minél szélesebb körben terjesztjük a kisfilmet, amely tíz ország szemszögéből mutatja be a nemzetközi összefonódásokat, és ezzel rávilágít a jelenkor kihívásaira. Ez a történet nem csupán Záhony és Hegyeshalom között zajlik, hanem magába foglalja egész Európát. Ha ilyen perspektívából szemléljük az alkotást, akkor újabb és újabb mélységeket fedezhetünk fel benne" - kezdte el a film magyarországi bemutatóját Holló Márta, a Telekom vállalati kommunikációs igazgatója.

A film egy különleges barátságot tár elénk, ahol két kislány, akik két teljesen eltérő világban élnek, egy üvegfal mögött találkoznak. Ez a történet nem csupán a gyermeki ártatlanságról szól, hanem a mai társadalom mélyebb, szimbolikus értelmezését is magában hordozza. Az üzenet, amelyet közvetít, időtlen és rendkívül releváns: ha néha megállunk, észrevesszük, hogy a saját határainkon túllépve egy szabadabb, korlátok nélküli létezés felé nyithatunk. A kisfilm üzeneteit pedig Szabó Bélával, a Telekom márkakommunikációs igazgatójával, valamint Remete Tiborral, a Super Channel Kft. stratégiai és kreatívigazgatójával közösen igyekeztünk mélyebben felfedezni.

"A technológia, amely a legegyszerűbb eszközöktől, mint a szakóca, egészen a könyvnyomtatás forradalmáig, sőt a mesterséges intelligencia világáig kiterjed, folyamatosan jelen van életünkben, és időről időre drámai módon formálja a társadalmat - kezdte Szabó Béla. - Az, hogy ki mennyire képes lépést tartani ezzel a gyorsan fejlődő világgal, sok tényezőtől függ: életkor, végzettség, lakóhely – mind-mind hatással vannak arra, hogy milyen akadályokkal kell szembenéznünk. Digitális vállalatként célunk, hogy segítséget nyújtsunk ezeknek a gátaknak a lebontásában. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy nap mint nap bizonyítsuk: a fizikai valóság helyett sokszor csak a tudatunkban létező korlátok lebontása lehetséges a különböző generációk és társadalmi csoportok között. Hiszen a kapcsolatok ott születnek, ahol a falak eltűnnek."

A szakember úgy véli, miközben támogatjuk a világ digitalizálódását, el kell kezdenünk a digitalizáció hatásaival is foglalkozni.

A digitális átalakulás elkerülhetetlen következményekkel jár, és aki nem alkalmazkodik ehhez a változáshoz, az hátrányos helyzetbe kerül a többiekhez képest. A digitális világban való eligibilitás szempontjából - ahogy azt Everett Rogers amerikai szociológus is megfogalmazta - különböző csoportokat találunk: az újítók, a korai elfogadók, a korai többség, a késői többség, valamint a lemaradók. Különösen a késői többség az, amely a legszélesebb réteget képviseli, hiszen a társadalom majdnem felét alkotják. Ők jellemzően csak akkor lépnek be egy új technológia világába, amikor annak hatékonysága már bizonyítottá vált. A telekommunikációs szektorban ez a csoport kiemelt célcsoport lehet, azonban fontos hangsúlyozni, hogy a digitalizáció mindenki számára elérhető és szükséges, senkit sem szabad figyelmen kívül hagyni.

"Egy márka dolga, hogy ne az egyént nézze, hanem a közösséget, az egész országot. Minden márka felelőssége, hogy hogyan hat az őt körülvevő társadalomra. A márkák alakítják a tömegkultúrát, és mi nem vulgarizálni, brutalizálni, hanem magasabb szintre emelni szeretnénk azt. Kérdés, mennyire hagyjuk szélesre nyílni az ollót a technológia adta lehetőségek és a társadalom technológiai tudása között. Mi Magyarországon szeretnénk nem nyílni hagyni, hanem összecsukni az ollót" - jegyezte meg Szabó Béla, aki egy másik aktuális jelenségre, a társadalom infantilizációjára is felhívta a figyelmet.

A korunkra jellemző elgyermekiesedés abból ered, hogy rengeteg ingert kapunk, a technológia gyakorlatilag mindent a kezünkre játszik, leegyszerűsít, megkönnyít.

Ezért egyre inkább háttérbe szorul a mélyreható gondolkodás, és a világ bonyolultsága iránti érdeklődésünk sem olyan mértékű, mint ami a régebbi generációk sajátja volt.

A világ megértésének mélysége ezért egyre inkább eltompul – az infantilis kifejezés itt már nem csupán aranyos vagy kedves, hanem inkább egy túl egyszerű, lemaradt gyermeki állapotot tükröz. Ráadásul hedonista életmódot folytatunk, amit jól tükröz, hogy a televízió ma már a főműsoridőben kizárólag a szórakoztatásra összpontosít, és nem a tudás bővítésére.

"A Telekom új kisfilmjének két főszereplője, a két kislány a jövőt szimbolizálja. Azok a felnőttek pedig a múltat, akik elszakítanák őket egymástól, mondván, maradjunk csak otthon, a saját buborékunkban, ahogy eddig, mert a világ azon kívül egyre bonyolultabb" - magyarázta Remete Tibor. - Pedig pont akkor tarthatunk lépést a világgal, ha a buborékokat szétbombázzuk, és elkezdünk összekapcsolódni. A buborék csak a komfortérzetnek jó, közben a világ felborul mellettünk. A két kislány viszont jobb jövőt akar, nem elszigetelődést. Másképp akarnak működni, együtt csinálni mindazt, ami jó."

A szakértő rávilágított, hogy a fiatal generáció nem csupán alkalmazkodott a vizuális kultúrához, hanem egyre inkább gyors tartalomfogyasztóvá is válik. Egy friss kutatás eredményei szerint ma már mindössze 2,7 másodperc alatt döntjük el az interneten, hogy egy adott tartalom, legyen az poszt, cikk vagy videó, felkeltette-e az érdeklődésünket. Ráadásul úgy tűnik, hogy egyfajta alvajáró társadalommá váltunk: az emberek eljárnak a munkahelyükre, ott végzik a feladataikat a saját "szigetükön", majd hazatérve sokszor már nincs erejük kapcsolódni másokhoz vagy feltöltődni.

Valójában csak az idő az, amit nem tudunk megváltoztatni; minden más, mint a tudás, az értékek és az erőforrások, a kezünkben van, hogy gyarapítsuk őket.

Törjük hát szét a silókat, a gátakat, a buborékokat, próbáljunk meg kapcsolódni! Ehhez proaktív attitűd kell, kíváncsiság a világra és egymásra.

"Minden, ami a mai napon történik, gyökereit a múltban keresi, de gyakran csupán kifogásokat találunk arra, miért nem működnek a dolgok. Sokkal fontosabb lenne, hogy a jövőnk formálásával foglalkozzunk, és közösen keressük a megoldásokat. Csak akkor tudjuk igazán összerakni a jövőnk képletét, ha új utakat nyitunk meg, amelyek mentén egymás felé haladhatunk" - tette hozzá Remete Tibor a kisfilm üzenetéhez.