A királyi dinasztia utolsó férfiágának képviselője volt, aki felesége melletti elkötelezettségét választotta életének középpontjául.

Hányattatott gyermekkora után különös módon fordult jóra Fülöp herceg sorsa. Görög nemesi családba született, majd száműzetésük után Németországban és Nagy-Britanniában nevelkedett. Skóciában tanult a Gordonstoun fiúiskolában, amire élete legmeghatározóbb élményeként emlékezett vissza. A brit haditengerészetnél tett tanúbizonyságot megbízható vezetői készségeiről, és az itt eltöltött idő alatt vált világossá számára, hogy a hatékonyságot és a praktikumot jóval többre értékeli a protokoll betartásánál. Házassága II. Erzsébettel szeretetteljes és eseménydús volt, és végül a brit történelem leghosszabb ideig hivatalban lévő királyi hitvesévé vált. Halálának évfordulója alkalmából most Fülöp hercegre emlékezünk.

Fülöp görög és dán királyi herceg, aki még csecsemő volt, amikor családját száműzték Görögországból, 1921-ben született. Egy narancsládában menekítették ki az országból, egyenesen Párizsba. A francia fővárosban járt iskolába egészen 15 éves koráig, majd Skóciában a Gordonstounban fejezte be tanulmányait, ahol a legtöbb gyermekkori trauma érte, de mindemellett azok feldolgozásában is segítette az intézmény. Később úgy emlékezett vissza erre az időszakra, hogy itt faragtak belőle embert. III. Károly királyt is beíratta ide, ő azonban a legkevésbé sem osztotta édesapja véleményét, az akkor még csak trónörökös Károly leginkább földi pokolként emlegette az iskolát.

Miután befejezte tanulmányait Skóciában, jelentkezett a Brit Haditengerészeti Akadémiára, és felvételt is nyert 1939-ben. A királyi család egyik akadémiai látogatása alkalmával ismerte meg az akkor még hercegnő Erzsébetet, akivel már az első találkozáskor érezték a szerelem szikráit, így levelezni kezdtek.

1940-ben kiemelkedő vezetői képességeivel és precíz stratégiai gondolkodásával tűnt fel, amikor a Matapan-fok közelében zajló csatában sikeresen megóvta a HMS Valiant hajót egy éjszakai bombázás során. Két évvel később, 1942-ben, szinte ugrásszerűen emelkedett a ranglétrán: az év elején hadnagyi rangot kapott a tiszti tanfolyam befejezését követően, nyárra már főhadnagyi kinevezést kapott, míg az év végére a századosi címet is megszerezte. Sikeressége mellett mindig is megőrizte kimért és fegyelmezett természetét, nem beszélve arról, hogy titkos érzelmek fűzték a brit hercegnőhöz, aki egyben a trón várományosa is volt. Fülöp herceg ekkor még nem volt tisztában azzal, hogy ez a szerelem milyen hatalmas felelősséget fog róla levetni a jövőben.

1946 nyarán Erzsébet hercegnő kezét kérte meg, de az eljegyzés hivatalos bejelentésére még egy évet várniuk kellett, mivel a trónörökös ekkor még nem töltötte be a 21. életévét. Végül 1947 nyarán került sor a nagy bejelentésre, amely hatalmas feltűnést keltett a közvéleményben. Sokan ellenezték a frigyet, részben Fülöp családjának rossz hírneve miatt, hiszen testvérei náci tisztekhez mentek feleségül. A herceg, hogy elhallgattassa a pletykákat és megvédje a királyi családot – különösképpen leendő feleségét – lemondott minden rangjáról, anglikán vallásra tért és brit állampolgárságot kapott. E lépések után már semmi nem állhatott az esküvő útjában; a nagy nap reggelén VI. György király még a királyi fenség megszólítással is megtisztelte őt.

A királynő férjeként a haditengerészet izgalmait egy ideig élvezhette, ám gyorsan rá kellett döbbennie, hogy mivel jár a felesége mivolta, és milyen új kihívások elé néz. Felismerte, hogy többé nem élhet úgy, ahogy szeretne; új szerepe a királynő hűséges párjaként, egy sziklaszilárd támaszként terhelte meg. Házasságuk kezdetén nem volt zökkenőmentes az átállás, hiszen sok tekintetben kimerítően érezte magát. Például, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy gyermekeiknek az édesanyjuk vezetéknevét kell viselniük, vagy hogy bármilyen vitás helyzetben felesége szava döntő erejű lesz. A királyi életstílus elsajátítása komoly kihívást jelentett számára, és miután Erzsébet királynővé vált, házasságuk több kisebb krízisen is átesett.

Ezeket a híreszteléseket soha senki nem tudta megerősíteni, azonban a szóbeszédek szerint több nővel is összeszűrte a levet az ötvenes években. Először egy szovjet balerinával hozták hírbe, aki a huszadik század leghíresebb táncosaként volt számon tartva. Galina Ulanova az ötvenes évek elején sokat járt fellépni Londonba, és ekkoriban sokat beszéltek arról, hogy a herceg túl nagy rajongója. Később Helene Cordettel is összeboronálták, akivel régi barátok voltak, és a nő sikeres médiaszemélyiség volt. A pletykák azért reppentek fel kettejükről, mert Helene-nek két gyermeke is született egy meg nem nevezett apától, és köztudott volt, hogy gyakran jártak össze Fülöppel. A nő ugyanakkor hamar eloszlatta a híreszteléseket. Az ötvenes évek végén egy színésznővel is hírbe hozták a herceget, Merle Oberonnal, aki sikeres hollywoodi sztár volt akkoriban.

A királyi család hivatalos nyilatkozatai szerint mindez csupán szóbeszéd és rosszindulatú pletyka, azonban az a tény, hogy sem II. Erzsébet, sem a herceg nem cáfolta, sőt, megerősíteni sem kívánta a történteket, továbbra is táplálja a világ sajtójának kíváncsiságát. A kérdés, hogy mennyi igazság rejlik mindebben, a mai napig foglalkoztatja az embereket. A botrányok gyorsan elcsitulnak, miután Fülöp végül megtalálta a helyét a királyi család dinamikájában.

Ő irányította a családi ügyeket és a gyermekeik nevelését, különös figyelmet fordítva Károly hercegre. Kulcsfontosságú döntéseket hozott az iskoláztatás terén, amelyek egyértelműen tükrözték az oktatás iránti meggyőződését, mint a jellemformálás egyik alapvető pillérét.

Fülöp 1957-ben hivatalosan is megkapta hercegi címét, ami számára különösen jelentőségteljes volt, hiszen így méltó rangban állhatott Károly herceggel szemben is. Királyi hitvesként jogosan érezte, hogy ha már a királyi trónra nem léphet, legalább valamilyen módon tükrözze a világ felé, mennyire megbecsüli őt felesége. II. Erzsébet számára Fülöp nem csupán férj volt, hanem egyben támasz és biztonságérzetet nyújtó mentsvár, hiszen gyermekkorában ő is sok érzelmi hiányt szenvedett el. Fülöp mindig is mint egy hímes tojást óvta feleségét, még akkor is, ha a protokoll szerint általában két lépéssel mögötte haladt. Tekintélyes megjelenésével pedig minden alkalommal éreztette a királynővel, hogy ő mindig ott van, hogy megvédje őt.

A királynő mindig számíthatott férje véleményére, hiszen ő sosem kertelt, mindig őszinte és nyílt tanácsokkal látta el. Ez a közvetlen, kendőzetlen megközelítés csupán férjként volt lehetséges. Fülöp egykori munkatársai azt emelték ki, hogy rendkívül biztonságos hátteret biztosított felesége és családja számára, miközben megóvta II. Erzsébetet a fölösleges terhektől. Domináns és hatékony személyisége miatt a királynő mindig ügyelt arra, hogy Fülöp ne üres kézzel maradjon. Tökéletesen tisztában volt azzal, hogy férje számára a tevékenység és a csillogás elengedhetetlen. A családfői kötelezettségek mellett lehetőséget adott neki, hogy szenvedélyének, a sportnak is hódolhasson; így Fülöp herceg még kilencven éves korában is aktívan részt vett kocsihajtó versenyeken, amelyek mindig is a kedvencei közé tartoztak.

De vajon mit tette igazán alfahímmé Fülöp herceget? Az, hogy képes volt egy férfi számára igencsak béta pozícióban leélni az életét. Az alfa jelzőt általában olyanokra szokás használni, akik öncélúan dominánsak másokkal szemben, azonban Fülöp hercegre a kötelességtudat és a feltétel nélküli szeretetből fakadó őszinte szolgálat miatt mondható ez. Egy olyan korban élt, amikor a patriarchátus virágzott az egész világon, férfinak lenni akkoriban jelentette csak igazán azt, hogy ők a teremtés koronái. Fülöp herceg azonban letett erről a kiváltságáról, és felesége támogatására szentelte az egész életét.

Tisztában volt vele, mit jelent az, hogy a felesége fejére került a brit királyi korona, nem avatkozott bele királynői feladataiba, és minden erejével azon volt, hogy a lehető legjobban támogassa II. Erzsébetet, ezáltal a monarchia fejlődését. Soha nem feledkezett meg kötelezettségeiről, és arról, mennyire szereti a nejét. Életerős, szívós férfi volt, aki egészen 95 éves koráig aktívan részt vett minden nyilvános királyi eseményen, aktívan sportolt és rendszeresen repült, ami hatalmas szenvedélyévé vált. 2017-ben vonult vissza a közélettől, de ekkor sem szűnt meg a királynő legbizalmasabb tanácsadójának és biztonságot nyújtó bástyájának lenni.

Fülöp herceg példája rávilágít arra, hogy az igazi vezetői szerep nem csupán a rang vagy a hatalom birtoklása, hanem a felelősség és a kötelesség tudatos vállalása. 2021. április 9-én, a királyi család egyik legkedveltebb tagjaként távozott az élők sorából, olyan értékeket hagyva hátra, amelyek tanulságosak lehetnek a család férfi tagjai számára. Az ő öröksége arra emlékeztet bennünket, hogy a valódi erő abban rejlik, ha képesek vagyunk háttérbe szorítani saját vágyainkat és ambícióinkat, és helyette a közösség érdekére és szolgálatára összpontosítani.