A közel-keleti feszültség hullámai eljutottak az európai gáztőzsdére is, ami újabb izgalmakat hozott a piacra. A befektetők feszülten figyelik az eseményeket, hiszen a helyzet bizonytalansága hatással van az árak alakulására.

Az éjszaka kibontakozó izraeli-iráni konfliktus következtében drámai emelkedésnek indult a kereskedés a holland TTF gáztőzsdén. A befektetők aggályai fokozódnak a Hormuzi-szoros körüli feszültségek miatt, amelyek komoly kockázatot jelenthetnek az európai LNG-ellátás stabilitására nézve.

A TTF front havi kontraktusa mintegy 5%-os emelkedéssel, 37,5 euró/MWh szinten nyitott

- az izraeli-iráni konfliktus hírére.

Bár a Közel-Kelet nem tekinthető közvetlen gázellátónak Európa számára, a régióban zajló konfliktusok mégis komoly hatással lehetnek a helyzetre. Ezek a feszültségek elsősorban az LNG-ellátás biztonságát és a globális szállítási útvonalak megbízhatóságát veszélyeztetik.

A 2024-es adatok alapján az Európai Unióba érkező gáz mintegy 63% érkezik vezetéken, míg 37% cseppfolyósított földgázként (LNG), különféle országokból. A vezetékes gáz legnagyobb része Norvégiából, Észak-Afrikából és kisebb részben még mindig Oroszországból érkezik. Az LNG területén az USA dominál, de jelentős részt vállal Katar, Oroszország, Algéria és Nigéria is.

A Közel-Kelet és azon belül is az Irán és az Arab-öböl között fekvő Hormuzi-szoros a világ egyik legfontosabb energiaútvonala. Itt halad át a globális LNG-forgalom jelentős része - köztük Katar exportja is, amely a világ egyik legnagyobb LNG-termelője.

Bármilyen katonai feszültség vagy tengeri incidens ebben a térségben komoly zavarokat idézhet elő a szállítmányozásban, és hatásai nemcsak Ázsiát, hanem Európát is jelentősen érinthetik. A katari LNG-szállítmányok, bár nem a legnagyobb volumenűek, kiemelkedő jelentőséggel bírnak, különösen a dél-európai terminálok, mint például Olaszország és Spanyolország esetében.

Az LNG-ellátás esetleges zavarai során Európának nem sok alternatívája marad. Bár az Egyesült Államok most az EU legfőbb LNG-beszállítója, a szállítási idők jelentős késlekedéseket okozhatnak, ráadásul az amerikai exportkapacitások sem korlátlanok.

Amennyiben a Hormuzi-szorosban problémák lépnek fel, az komoly hatással lehet a globális LNG-piacra, ami a kínálat csökkenéséhez vezethet. Ennek következtében világszerte emelkedhetnek az árak.

Ez a helyzet fokozza a nyomást az európai gázvezetékes forrásokra is. Norvégia és Azerbajdzsán szerepe egyre meghatározóbbá válik, azonban ezek a források már most is a maximális kapacitásuk közelében működnek.

Az új tárolási ciklus kezdetével, amikor az országok felkészülnek a következő télre a tárolók feltöltésével, a TTF árrobbanása jelentős mértékben megnöveli a költségeket. A 90%-os tárolási kötelezettség és a piaci bizonytalanság együttese újabb nyomást gyakorol az európai energiapiacokra, ezzel tovább bonyolítva a helyzetet.