A magyar emberek a korábbiaknál fokozottabb veszélyt érzékelnek a világban, azonban a háborúk és konfliktusok ellenére...

Az Ipsos legújabb kutatása révén számos izgalmas információra derült fény, különösen a nemzetközi konfliktusok és a kormány válságkezelési stratégiái kapcsán. A felmérés során a magyar állampolgárok véleményét is megvizsgálták, többek között arról, hogyan viszonyulnak az ukrajnai háborúhoz és a NATO szerepéhez a jelenlegi helyzetben.

A legfrissebb Ipsos kutatás alapján, mely 30 országra terjed ki, a magyarok 80%-a úgy véli, hogy a világ kockázatai növekedtek. Ugyanakkor meglepő módon csupán a lakosság negyede aggódik amiatt, hogy Magyarország fegyveres összecsapásba keveredne más nemzetekkel.

A kiválasztott országok lakosságának 40%-a úgy véli, hogy az általános helyzet inkább javul, mint romlik, míg Magyarországon ez az arány csupán 31%. Amikor arra a kérdésre válaszoltak, hogy létezik-e olyan személy vagy szervezet, amely álhírek terjesztésével próbálja befolyásolni a közvéleményt, a magyar válaszadók 68%-a igennel felelt, ami alacsonyabb a globális átlag 76%-ánál. Ezen kívül 55% úgy gondolja, hogy a személyes adatokkal való csalás vagy kémkedés valós veszélyt jelent.

Honfitársaink körében a megkérdezettek 70%-a úgy véli, hogy fennáll a lehetősége annak, hogy a következő egy évben globálisan nukleáris, biológiai vagy vegyi támadásra kerülhet sor. Ugyanakkor Magyarország esetében nem tapasztalnak ekkora mértékű fenyegetettséget.

A lakosság 48%-a úgy véli, hogy a közeljövőben valamilyen természeti katasztrófa vagy újabb jelentős járvány fenyegetheti az országot. Ezzel párhuzamosan, a megkérdezettek 41%-a tartja valószínűnek, hogy családját erőszakos cselekmény érheti, vagy hogy Magyarországon terrorista akció történhet.

Az Orbán-kormány háborús retorikáját azonban érdekes módon megkérdőjelezi az alábbi ábra. Ez az ábra azt illusztrálja, hogy míg a világ többi részén a lakosság körülbelül fele aggódik amiatt, hogy országuk fegyveres összetűzésbe keveredhet egy másik nemzettel, addig Magyarországon ez az arány csupán egynegyed.

A magyar lakosság körében a kormány iránti bizalom egy feltételezett vészhelyzet kapcsán meglehetősen alacsony. Természeti katasztrófa esetén csupán 40 százaléknyian nyilatkoztak pozitívan arról, hogy bíznak az illetékes hatóságok képességeiben, ami egy enyhe javulás a tavalyi adatokhoz képest, 6 pontos növekedést mutatva. Ezzel szemben járványok idején ez az arány még alacsonyabb, mindössze 38 százalékra csökkent. A legnagyobb aggodalmat a személyes és családi biztonságot érintő fenyegetések váltják ki, mivel csupán 33 százalék hisz abban, hogy a kormány hatékonyan reagálna. Ezek az adatok azt sugallják, hogy a magyarok többsége kétségekkel tekint a kormány vészhelyzeti intézkedéseire, különösen, amikor a közvetlen életüket érintő helyzetekről van szó.

A nemzetközi helyzetet illetően a hazai lakosság 72%-a osztja azt a nézetet, hogy Magyarországnak együtt kell működnie más nemzetekkel a globális célok megvalósítása érdekében, még akkor is, ha ez kompromisszumokat igényel. Ezzel párhuzamosan a válaszadók 58%-a úgy véli, hogy Magyarország erkölcsi értelemben példaértékű, ugyanakkor

a magyaroknak csak a 28 százaléka mondja azt, hogy az országunk jó példája a demokráciának, miközben a lakosság 83 százaléka a demokráciát, az emberi jogokat és a jogállamot univerzális értékeknek tartja.

A felmérésben szóba került az ukrajnai háború is, amellyel kapcsolatban két állítást fogalmaztak meg. Az egyik arról szólt, hogy az ukrajnai krízis "nem tartozik az én országomra, és nem szabad beavatkozni" - ezzel a magyarok 67 százaléka értett egyet, ennél magasabb arányt csak a háborútól nagyon távol fekvő Indiában és Thaiföldön mértek. A többi európai országban egészen más eredmények születtek, például Németországban 47 százalék, Lengyelországban 36 százalék, Hollandiában pedig csak 32 százalék értett ezzel egyet.

A másik állítás eredményeit az alábbi ábrán prezentáltuk, amelyből világosan kiderül, hogy a magyar lakosságnak csupán egyharmada véli úgy, hogy Ukrajnának folytatnia kellene a harcot egészen addig, amíg teljes mértékben vissza nem szerzi a területi szuverenitását. Ezzel szemben a lengyelek körében ez az arány 71 százalékra emelkedik, ami jelentős eltérést mutat a két nép véleménye között.

Azzal az állítással, hogy az Amerikai Egyesült Államok és annak szövetségesei, beleértve NATO-t, biztonságosabbá teszik a világot, a magyarok 58 százaléka ért egyet, ami 4 ponttal magasabb arány, mint az összes megkérdezett ország átlaga. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ez az arány a lengyeleknél volt a legmagasabb, 74 százalékos. Ezzel együtt a magyaroknak már csak a 45 százaléka vallja azt, hogy az USA lenne a demokratikus országok legmegbízhatóbb vezetője.