A Szuverenitásvédelmi Hivatal jogi lépéseket tett, és a bíróságtól azt kéri, hogy zárja le az Átlátszó által kezdeményezett peres eljárást.

A Lánczi Tamás által vezetett Szuverenitásvédelmi Hivatal sokallja az Átlátszó által kért sérelemdíjat, továbbá azt állítja, hogy a jelentésében megfogalmazottak véleménynek számítanak, ráadásul csak azt írták le, amit korábban már mások is.

A Lánczi Tamás által vezetett Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) az ellene az Átlátszó által indított per megszüntetését kérte a bíróságtól - erről az oknyomozó portál számolt be. Az Átlátszó novemberben azért perelte be a hivatalt, mivel az közzétett egy "vizsgálati jelentést", amelyben számos, a portál szerint alaptalan váddal illette őket, például kémkedéssel, hírhamisítással és hírszerzéssel.

Az Átlátszó személyiségi jogi perben támadta meg az SZH által a Facebookon is hirdetett szöveget. Arra kérték a bíróságot, hogy kötelezze bocsánatkérő közlemény kiadására és sérelemdíj megfizetésére Lánczi Tamásékat. A hivatal ellenkérelmet nyújtott be, amelyben a per megszüntetését, amennyiben ez nem lehetséges, akkor pedig a kereset elutasítását kérték a bíróságtól.

Az SZH álláspontja szerint a Fővárosi Törvényszéknek nincs hatásköre az ügyben. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy az Alkotmánybíróság már korábban is megerősítette: az érintett szervezetek jogosultak személyiségi jogi pert indítani a valótlan állításokkal szemben. Ezt a megállapítást akkor tette, amikor elutasította a Transparency International Magyarország alkotmányjogi panaszát a szuverenitásvédelmi törvény kapcsán.

Lánczi Tamásék emellett azt is hangsúlyozták az ellenkeresetükben, hogy a megállapításaik az elemzés és vélemény kategóriájába esnek. Az Átlátszó viszont úgy véli, hogy ez az érvelés csak akkor lenne megalapozott, ha éppen kampányidőszak zajlana, és a portál jelölőszervezetként venne részt a választási folyamatban.

Az SZH azzal vádolta meg az oknyomozó újságot, hogy hírszerzéssel foglalkozik, különösen a KiMitTud.hu platform létrehozása és működtetése miatt, amely a közérdekű adatigénylések elősegítésére szolgál. Láncziék szerint az Átlátszó szisztematikusan kihasználja a közérdekű adatokat, és egy nemzetközi hálózat magyarországi tagjait képezték ki arra, hogy "visszaélésszerű, tömeges adatigénylésekkel" megnehezítsék a közigazgatási szervek működését. Az Átlátszó viszont hangsúlyozza, hogy nem bátorítottak senkit semmiféle visszaélésre, és állításuk szerint ilyen esetek nem is történtek.

A hivatal dezinformációval is megvádolta a lapot, többek között olyan cikkekre hivatkozva, amelyekről később kiderült, hogy megalapozottak voltak. Az SZH továbbá a kért sérelemdíjat is sokallta, mivel szerintük az Átlátszó saját felületeinek meg tudja védeni magát. Ráadásul szerintük ők csak azt a tevékenységét értékelték a portálnak, amelyet "a média és a közvélemény markáns része is hasonlóan értékelt." Hogy utóbbi alatt kire utaltak Láncziék, azt nem fejtették ki.

Az ügy perfelvételi tárgyalása május 20-án kerül megrendezésre a Fővárosi Törvényszék falai között.