A tavalyi villámárvíz nyomán a Pinka-völgyben megkezdődtek a helyreállítási munkálatok, hogy helyreállítsák a természeti katasztrófa által okozott károkat.
Rendkívül nagy mennyiségű csapadék hullott a Pinka vízgyűjtőjére 2024. május végén és június elején, amelynek következtében intenzív árhullámok indultak el. A levonuló víz jelentős károkat okozott. A helyreállítási munkákról tartott sajtótájékoztatót pénteken az Energiaügyi Minisztérium és az Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Szentpéterfán és Vaskeresztesen.
2024. június 8-án a késő délutáni órákban megindult az intenzív felhőképződés, ami először helyi záporokat, majd a térség egészére kiterjedő heves zivatarokat hozott. A csapadék zöme 6 órán belül lehullott, 15 perc alatt 20 millimétert meghaladó mennyiségben. Ez rendkívüli árhullámokat indított el a Pinka folyón és mellékvizein.
A tavalyi villámárvíz után megkezdődtek a helyreállítási munkálatok a Pinka-völgyben, hogy helyreállítsák a természeti kincsek és az infrastruktúra sérült részeit.
A Pinka folyón mért 506 centiméteres tetőzés, amely 123 m³/s-os vízhozammal bírt, jelentősen túllépte a korábban rögzített legmagasabb vízállást. Ennek következményeként hidak és töltések sérültek, partfalak omlottak le, torlaszok keletkeztek, és közlekedési útvonalak, valamint természeti értékek kerültek komoly veszélybe – emlékezett vissza a drámai eseményekre V. Németh Zsolt, az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkára a Pinka hídnál, Szentpéterfán. Kiemelte, hogy az állami vízügyi szervezet gyors és szakszerű válasza elengedhetetlen az ilyen kritikus helyzetekben. A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a természetvédelmi kezelő, az önkormányzatok, valamint a kivitelezők példás együttműködése tette lehetővé a helyreállítási munkák hatékony megkezdését. Hozzátette, hogy Magyarország az egyik legnagyobb árvizet fenyegetett ország Európában, hiszen a területének 23%-a ki van téve az árvizek kockázatának. Az ország 4157 kilométer hosszú gátjaival Európa védelmi vonalának része. Az elmúlt másfél évtizedben a kormányzat 450 milliárd forintot fordított az árvízvédelmi rendszerek megerősítésére, és számos sikeres beavatkozást hajtott végre például a Rába vízgyűjtőjén – emelte ki.
