A természetbe való befektetés elengedhetetlen lehetőség az Európai Unió számára, amely nem csupán gazdasági előnyöket, hanem ökológiai és társadalmi fejlődést is hozhat.
A vállalkozások körülbelül háromnegyede valamilyen formában a természet kincseire támaszkodik. Nyersanyagaikat – mint a fa, a pamut vagy különböző mezőgazdasági termények – a természetből nyerik, miközben kihasználják az ökoszisztéma által nyújtott szolgáltatásokat is. Ilyen például a termőföld termőképességét fenntartó mikroorganizmusok és lebontó élőlények szerepe, amelyek elengedhetetlenek a fenntartható mezőgazdasághoz. Emellett a vállalkozások élvezik azokat a védelmi mechanizmusokat is, amelyeket a természet biztosít, mint például az árterek és partvonalak, amelyek segítenek megóvni az értékes infrastrukturális beruházásokat a szélsőséges időjárás hatásaitól.
Ez azt sugallja, hogy amikor a természet megújul és virágzik, úgy a gazdasági élet is fellendül. Viszont ha a természet szenved, az a vállalkozásokra is negatív hatással van.
A káros következmények ma már aligha hagyhatók figyelmen kívül. Az éghajlati kockázatok miatt a biztosítási díjak az egekbe szöktek. Az árvizek ellátási láncokat szakítottak meg, és kritikus infrastruktúrát rongáltak meg. A beporzók populációjának csökkenése miatt visszaesett a mezőgazdasági termelés.
A Világgazdasági Fórum legfrissebb kutatása alapján az éghajlati kockázatok a következő évtizedben akár 7%-os éves bevételkiesést is előidézhetnek azon vállalkozások számára, amelyek nem reagálnak megfelelően a változásokra. Ez a helyzet olyan mértékű hatással bír, mintha kétévente egy újabb Covid-19 világjárvány törne ki.
Ez az ár egyszerűen túlzottan magas. Itt az ideje, hogy a pénzügyi számításaink során a természet értékét is figyelembe vegyük. Fontos, hogy elismerjük a természet szerepét, és befektessünk benne mint egy értékes vagyoni eszközbe – olyan befektetés ez, amely rövid és hosszú távon is megtérül.
Az Európai Unió és annak tagországai jelentős összegeket invesztáltak a természet védelmébe, és ez a jövőben is folytatódni fog. Azonban a közpénzekből történő forrásoztatás önmagában nem elegendő. Létre kell hoznunk egy olyan rendszert, amely ösztönzi a magánszektort a természetbe irányuló befektetésekre. Olyan működőképes piacra van szükségünk, amely elismeri és jutalmazza a vállalkozásokat, a mezőgazdasági termelőket és a befektetőket azért, hogy védelmezzék a földek, tengerek és levegő minőségét.
Fokozatosan terjednek el a biodiverzitás-kreditek, amelyek egy rendkívül ígéretes és innovatív megközelítést kínálnak a természet értékének újrafogalmazására. Ezek a kreditek lényegében üzleti lehetőségeket nyújtanak a természetvédelmi befektetések számára, legyen szó a biológiai sokféleség növeléséről, élőhelyek megóvásáról vagy akár új ökoszisztémák kialakításáról. Az ilyen jellegű befektetések pénzügyi hasznot hoznak azoknak, akik elkötelezettek a természet védelme mellett: például a mezőgazdasági termelők, akik változatosabb növénytermesztést folytatnak, a vizes élőhelyek fenntartásáért felelős földtulajdonosok, és az erdőgazdálkodók, akik a szén-dioxid megkötésére alkalmas fákat óvják.
Bizonyítottan működő modellről van szó. Húsz évvel ezelőtt az Európai Unió megalapította a szén-dioxid-piacot, amely kiemelkedően hatékonyan működik. Az alapelv rendkívül egyszerű: aki szennyezni kíván, az viselje a költségeit. Aki viszont elkerüli a büntetést, az keressen innovatív megoldásokat. Ez a piaci alapú eszköz tehát nem csupán a fenntarthatóságot szolgálja, hanem a magánszektort is arra ösztönzi, hogy új ötletekkel álljon elő. Az eredmények magukért beszélnek: az elmúlt húsz év alatt Európában közel 50%-kal csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása, mindeközben a gazdaság folyamatosan növekedett.
A szén-dioxid-kibocsátásból származó 180 milliárd eurós összeg, amelyet most éghajlatváltozással kapcsolatos kezdeményezésekbe és innovatív megoldásokba fektetünk, lehetőséget teremt a fenntartható jövő építésére.
Bár ez a tapasztalat rendkívül sikeresnek bizonyult, tisztában vagyunk vele, hogy a természet ennél sokkal gazdagabb és sokszínűbb, mintsem csupán a szén-dioxid-kibocsátásra korlátozódna. Mi köti össze a görög olívaolajat és a finn fenyőerdőket? Milyen párhuzamok vonhatók a vizes élőhelyek megóvása és az újraerdősítési programok között? Az új rendszer felállítása számos új, komplex kérdést fog felvetni, többek között azt, hogy miként lehet mérni és számszerűsíteni a természetvédelmi intézkedések kedvező hatásait.
A biodiverzitás-kreditek hatékony működéséhez elengedhetetlen egy szigorúan kidolgozott mérési rendszer, valamint egy megbízható módszertan, amely lehetővé teszi a siker pontos értékelését.
Fontos, hogy egy erős és jól meghatározott szabályozási keretet alakítsunk ki, amely lehetővé teszi a helyi szereplők számára a méltányos hozzáférést. A kiszámíthatóság kulcsfontosságú, hiszen ez ösztönzi a helyi befektetők érdeklődését. Szükség van hatékony ellenőrzési mechanizmusokra és valódi átláthatóságra a zöldmosás elkerülése érdekében. Ezenfelül fontos, hogy ne terheljük túl a szereplőket adminisztratív kötelezettségekkel, így a csatlakozás vonzó és egyszerű lehetőségként jelenhet meg.
Ezek a kérdések valóban bonyolultak, de nem megoldhatatlanok. Ami igazán lényeges, az a lendület, ami mellettünk áll. A biodiverzitás-kreditek iránti érdeklődés folyamatosan növekszik, mind az EU területén, mind pedig globálisan. Jelenleg az EU kísérleti projekteket támogat Franciaországban és Észtországban, és további kezdeményezések is várhatóak. Számos tagállam saját, egyedi rendszereket alakított ki, míg világszerte helyi hatóságok és vállalatok új projekteket indítanak a biodiverzitás megőrzése érdekében.
A Világgazdasági Fórum szerint a biodiverzitás-kreditek iránti globális kereslet 2050-re elérheti a 180 milliárd dollárt.
A potenciális vevők köre széles, mivel az üzleti lehetőség vonzó. Az árvizek és aszályok gyakoribbá válásával a vállalkozások arra törekszenek, hogy kockázatmentesítsék az ellátási láncokat, csökkentsék a biztosítási díjakat és előmozdítsák a természetre kedvezően ható intézkedéseket. A pénzügyi intézmények kezdenek úgy tekinteni a biológiai sokféleséget fenyegető kockázatokra, mint alapvető pénzügyi kockázatokra, amelyeket csökkenteni kell.
Az Európai Bizottság ezen a héten ütemtervet terjesztett elő a biodiverzitás-kreditekre vonatkozóan, azzal a céllal, hogy katalizálja a magánfinanszírozást és új bevételi forrásokat teremtsen a vállalkozások számára. Lépésről lépésre, alulról építkezve, a helyi közösségekkel és az érdekelt felekkel együtt szeretnénk fejleszteni ezt a piacot. Az EU a 450 millió embert és 25 millió vállalkozást összekötő egységes piacával ideális helyzetben van ahhoz, hogy fejlessze ezeket az innovatív piacokat, felkeltse a befektetők érdeklődését és megóvja a piac integritását.
Túl hosszú időn keresztül a természet károsítása kapta a figyelmet, míg a helyreállítás lehetőségeiről elfeledkeztünk. Most azonban itt az ideje, hogy a hangsúlyt a regenerációra helyezzük. Megfelelő befektetésekkel és ösztönzőkkel olyan okos megoldásokat dolgozhatunk ki, amelyek nemcsak a környezetet védik, hanem a vállalkozások és az emberek számára is előnyöket kínálnak. Az együttműködés révén egy fenntarthatóbb jövőt építhetünk, amely mindannyiunk számára kedvező.
