A TikTok radikálisan átalakítja gyermekeink gondolkodásmódját.

A TikTok és a hasonló, rövid videós platformok egy új korszakot indítottak el a tartalomfogyasztás világában, radikálisan átalakítva azt, ahogyan kapcsolatba lépünk a technológiával. Ezek az alkalmazások nem csupán szórakozást nyújtanak, hanem lehetőséget teremtenek a társas interakciókra is. Ugyanakkor nem mentesek a mentális egészségünkre és kognitív képességeinkre gyakorolt potenciális veszélyektől. A "TikTok agy" jelenség szemlélteti, hogy a rövid videók iránti függőség milyen hatással van a hangulatunkra, figyelmünkre, tanulási folyamatainkra és memóriánkra. A gyors információáramlás és a folyamatos ingerek hatására képesek vagyunk elveszíteni a mélyebb fókuszálás képességét, ami hosszú távon komoly következményekkel járhat.

Friss hír, hogy a tiktokozó fiatalok új kifejezései elérték a magasabb köröket is: a rangos Cambridge Dictionary legújabb kiadásában megjelent a skibidi, a tradwife és a delulu is, ezek azok a szavak, amit a TikTok felhasználók alkottak a platformon - olvashatjuk a The Guardianben. De nem csak a nyelvhasználatra hat a platform, átformálja az elmét, függőséget alakíthat ki, mert a gyorsan lapozható, színes, rövid információcsokraik megváltoztatják a hagyományos információfeldolgozási módszereket.

A TikTok világában, de más platformokon is, egyre inkább a gyors, tömör információk és látványos képek dominálnak. A hosszú szövegek helyett a kurta hírek és a színes fotók vonzzák a figyelmünket, ami nyilvánvalóan hatással van ránk. Sokan úgy érzik, hogy a könnyebb, azonnali jutalmat keresik, és ezzel párhuzamosan egyre inkább eltávolodunk a mélyebb gondolatoktól. De vajon miért nehezedik ránk a hosszabb olvasmányok megértése? Hiszen a könyvek, amelyek több száz oldalon keresztül mesélnek, sokkal gazdagabb élményt kínálnának. Hogyan jutottunk el odáig, hogy az érzelmi és intellektuális elmélyülés helyett a gyors információfogyasztásra szorítkozunk?

A Sussexi Egyetem pszichológus hallgatója, Szigeti-Pál Hajnalka Eszter pár éve TikTok kísérletre készült brit fiatalok között, dolgozata bevezetőjében olvashatjuk, hogy a tizenévesek agyának biológiai sajátosságait kell figyelembe venni, ha a hatásokra vagyunk kíváncsiak. Longitudinális és kórbonctani vizsgálati eredmények bizonyítják, 12 éves kortól a kamasz agy szignifikáns átrendeződésen esik át, a gyermeki agyból a későbbi felnőtt aggyá fejlődik. Gyorsabb kapcsolatok jönnek létre, az agy lemetszi a ritkán használt összeköttetéseket és megtartja a gyakran használt szinaptikus kapcsolatokat.

A kamaszkor különösen kedvező időszak az új nyelvek, zene vagy sportágak elsajátítására, mivel ekkor az agy szinaptikus kapcsolatai rendkívül dinamikusan fejlődnek. E tevékenységek nemcsak szórakozást nyújtanak, hanem hozzájárulnak ahhoz is, hogy felnőttkorban könnyebben mélyebb ismereteket szerezhessünk ezeken a területeken. Ugyanakkor, ha a tizenévesek kizárólag a TikTok videók világában merülnek el, akkor a kapcsolatok, amelyek az ilyen típusú tartalmak feldolgozásáért felelősek, fognak dominálni az agyukban a későbbiekben. Ezért fontos, hogy a fiatalok változatos élményekkel gazdagítsák életüket, hogy ne csupán egy irányba fejlődjenek.

A prefrontális kéreg, amely az érzelmek szabályozásáért felel, a kamaszkor során lassabban reagál, mint később az életben. Ez az evolúciós fejlődés egy érdekes következménye, hiszen lehetővé teszi, hogy a fiatalok bátrabban merészkedjenek új tapasztalatokba és kockázatos helyzetekbe, miközben keresik saját identitásukat. Manapság ez a felfedezés azonban egyre inkább az online világra terelődik, ahol a TikTok és hasonló platformok rengeteg információval bombázzák a fiatalokat. Érdekes módon, számos kutatás arra mutatott rá, hogy a fiatal agy képes hatékonyan feldolgozni a gyorsan váltakozó képeket és információkat, így nem csupán alkalmazkodik, hanem akár előnyre is tehet szert a digitális korban.

Bűnös-e a TikTok abban, hogy csupán néhány pillanatra, vagy akár csak egy percre vonja el a figyelmünket, miközben átalakítja kognitív képességeinket és memóriánkat? A válasz igen, ha figyelembe vesszük, hogy a rövid, pörgős videók azonnali örömet kínálnak. Ez a folyamat azonban szorongáshoz, stresszhez és érzelmi instabilitáshoz vezethet, mivel az agyunk olyan dopaminlöketet kap, mintha kábítószert fogyasztanánk.

Az elme újabb és újabb löketet akar, és ha nem tud kielégülni, jön a levertség, a deprimáltság - főleg a fiatalok között, akik a fő felhasználói.

A TikTok agynak megváltoztak a kognitív funkciói, nem tud mély emlékeket tárolni, képtelen hosszabban fókuszálni, mert a gyorsan változó, erőfeszítés nélkül befogadható tartalmak azonnali kielégülést okoznak, nincs szükség mélyebb koncentrációra, mély tanulásra, és az emlékezet is károsul.

Az algoritmusok által generált végtelen mennyiségű, 15-60 másodperces videók folyamatosan lekötik a figyelmünket, mivel figyelembe veszik személyes preferenciáinkat, így állandó jutalmat nyújtanak. E közben a dopamin által irányított visszacsatolási hurkok hatással lehetnek agyunk működésére: csökkenhet a hosszú távú figyelem, ingadozások jelenhetnek meg a hangulatunkban, és az emlékezetünk is gyengülhet.

A videók lájkolása, megosztása és kommentelése a "jó érzésért" felelős neurotranszmitter felszabadulását idézi elő, ebből alakul ki a függőséget okozó ciklus, az agy ugyanazon ingerekre vágyik, de még többre és még többre az örömérzet fenntartása érdekében. Ez a ciklus azonban érzelmileg kimerítő lesz a magas stimulációs tartalmak miatt és megjelenik a szorongás, a stressz.

Ez a jelenség depressziós és szorongásos tüneteket idézhet elő a fiatalok körében, akik különösen érzékenyek az elismerésre. Gyakran összehasonlítják magukat másokkal, és rettegnek attól, hogy lemaradnak valamiről, ha nem tartanak lépést a többiekkel (ez a "Fear Of Missing Out" vagy FOMO jelensége).

A sürgető információfeldolgozás megnehezíti a komplexebb vagy hosszabb feladatok teljesítését, és rontja a figyelem és a fókuszálás képességét. Az agy plaszticitása és alkalmazkodóképessége kulcsfontosságú ebben a folyamatban, hiszen az idegpályák és kognitív funkciók a stimuláló videók hatására átalakulnak. Ennek következtében a TikTok típusú, gyorsan változó tartalmakhoz szokott agy nehezen tudja lekötni figyelmét a kevésbé izgalmas anyagoknál.

Dr. Lawrence Robinson kognitív idegtudományi szakértő szerint amikor folyamatosan erősen serkentő tartalommal bombáznak, az agy hozzászokik a gyors információáramláshoz. Idővel ez megnehezítheti a folyamatos figyelmet vagy mély gondolkodást igénylő feladatok elvégzését, és rontja a megszilárdító memóriát is.

Ez olyan, mint a Google-effektus, avagy digitális amnézia, amikor azokat az információkat elfelejtjük, amik könnyen elérhetők a keresőmotorokon, például a Google-on keresztül. Nem kell őket tárolni, mert megtalálhatjuk őket bármikor. Ez is befolyásolja a tanulást, a problémamegoldást, az információfelidézést. De így felszínesebbé válik kapcsolatunk a világgal. A TikToknál azért is felesleges bármit megjegyezni, mert mindig jön újabb és újabb információ, igaz, a végén már semmire sem emlékszünk.

Mivel kompenzálhatjuk a TikTok hatást, mivel simogathatjuk meg szegény agyunkat, mit tehetünk, ha meg akarjuk őrizni épségét? Ha nem tudunk lemondani a kis videókról, ha gyerekünk is függő, de már látjuk, hogy tennünk kell valamit a káros hatások ellen?

A korlátozás fontos, a tudatos fogyasztás szintén, a szünetek tartása nem különben. Ha rendszeresen lekapcsolódunk a TikTokról (is), akkor nem lesz állandó stimulációnak kitéve agyunk, ami kiégéshez vezethet, frissül az elme, élesedik a koncentráció. És fontos a nagyobb figyelmet igénylő tevékenységek végzése, például a könyvolvasás, rejtvényfejtés, meditáció. Ezek segítenek erősíteni a memóriát és a kognitív funkciókat.

A szabadban eltöltött idő varázslatos hatással bír, hiszen csökkenti a stressz szintet és serkenti a gondolkodásunkat. Egy kellemes séta vagy egy felfedező kirándulás igazi frissítőként hat agyunkra, amely néha belassul a mindennapi rutin terhei alatt.