Amint véget ér a háború, fennáll a kockázata, hogy Magyarországra visszatér a rendszerváltás utáni legnehezebb és legagresszívebb időszak.

A földrajzi adottságainak köszönhetően ez a terület kulcsszerepet játszik a nyugati piacok felé irányuló csempészútvonalakban.

A rendszerváltoztatás küszöbén, amikor a volt szovjet köztársaságok politikai átalakulásokon mentek keresztül, valamint a délszláv háborúk elindításával, jelentős mennyiségű lőfegyver és lőszer érkezett Magyarországra az egykori jugoszláv államokból. E fegyverek nem csupán hazánkban maradtak, hanem gyakran továbbhaladtak Nyugat-Európa felé is.

Több tanulmány arra hívta fel a figyelmet, hogy a Szovjetunió összeomlása és a Balkánon kialakult instabilitás kedvező környezetet teremtett a szervezett bűnözés, azon belül is a fegyvercsempészet, a korrupció és a pénzmosás számára.

Az 1990-es években a szervezett bűnözői csoportok ügyesen kihasználták a jogi keretek kezdeti gyengeségeit és a rendészeti intézkedések hiányosságait. Drogok, fegyverek és más illegális áruk csempészése vált jellemzővé Magyarország területén. A bandaháborúk és a fegyveres megfélemlítések mindennapossá váltak, és aki figyelemmel kísérte a korabeli híreket, az biztosan találkozott ezekkel a jelenségekkel.

Magyarország 2004-es európai uniós csatlakozása még inkább rávilágított a problémák kezelésének szükségességére, hiszen hazánk tranzitországgá vált a Nyugat-Európába tartó fegyverszállítások szempontjából. Ezért az akkori kormányok számos jogszabályt vezettek be a fegyvercsempészet visszaszorítása érdekében, amelyeket összehangoltak az EU és más nemzetközi szervezetek irányelveivel.

Budapest ratifikálta az ENSZ jegyzőkönyvét, amely az illegális fegyvergyártás és -kereskedelem elleni fellépést célozza. E folyamat keretében szigorították a fegyverek illegális kereskedelmének megakadályozására irányuló ellenőrzéseket és intézkedéseket. Emellett fokozott együttműködés alakult ki az Europollal és az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatalával (UNODC) a hírszerzési információk megosztása és a bűnüldözési tevékenységek összehangolása terén. Ennek következtében több csempészhálózatot sikerült felszámolni, jelentős lépéseket téve a biztonságosabb jövő érdekében.

Mások viszont arra irányították a fókuszt,

Pontos számadatokat azonban - a helyzet természeténél fogva - nem tudunk közölni.

Kiemelték, hogy a rajtaütések nem csupán a határszakaszokon zajlanak – ahogy azt az alábbi eset is mutatja: két külföldi állampolgár hamis dokumentumokkal próbált meg belépni az országba a csanádpalotai határátkelőhelyen, miközben autójukban lőfegyvereket és lőszereket csempésztek. Ezzel arra is rávilágítottak, hogy az ilyen események időnként az ország területén belül is megvalósulnak.

Kovács Lajos, a volt életvédelmi nyomozó, a PartizánPOLITIKA című műsorban figyelmeztetett arra, hogy az orosz-ukrán konfliktus végkimenetele komoly biztonsági kihívások elé állíthatja Magyarországot. A diskurzus során szóba került Magda Marinko esete is, akinek erőszakos bűnözői pályafutásában valószínűleg jelentős szerepet játszottak a jugoszláv háború során szerzett tapasztalatok. Gulyás Márton műsorvezető rávilágított, hogy a konfliktusok hatása nem csupán a közvetlen résztvevő országokat érinti, hanem távolabbi országok, például Magyarország biztonsági helyzetére is kihatással lehet.

Kovács szerint ennek esélye reális: a korábbi fegyveres konfliktusok (például: délszláv, csecsen, afgán háborúk) után is számos bűnöző (orosz, csecsen, horvát, szerb) telepedett le az országban, akik erőszakos bűncselekményeket követtek el.

A diskurzus során szóba került, hogy a magyar határhoz közeli területeken – mint például Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – a következő 5-10 évben különösen valószínű, hogy hasonló bűnözői csoportok fognak feltűnni. Kovács véleménye szerint...