"Azóta, hogy a kormány számára a gyermekvédelem kiemelt prioritássá vált, gyakran eltérünk a valódi lényegtől, és csak körüljárjuk a kérdést."

Magyar Narancs: Konkrét ügyhöz kötődik a Hintalovon 2016-os indulása?

Stáhly Katalin: Az alapötlet az volt, hogy noha már 1991-ben aláírtuk az ENSZ gyermekjogi egyezményét, és a gyerekvédelem területén dolgozó szakemberek többé-kevésbé tisztában voltak annak tartalmával, szerettük volna, ha a hétköznapi emberek is megérthetik, mit jelent a gyerekjog. Milyen tényezők indokolják a gyermekek védelmét? Mire van szükségük a fejlődésükhöz? Az alapítvány nem egy konkrét eseményre reagált, hanem a számos meglévő hiányosságra kívánt választ adni – ezek a problémák sajnos ma is érvényesek.

A kezdeti lépések során két kiemelkedő terület került a figyelem középpontjába. Az egyik a gyermekek szexuális kizsákmányolásának és szexuális nevelésének kérdése volt, amely a "You're Not Alone" rövidítése nyomán a Yelon Program néven vált ismertté. A másik terület a gyerekjogi tanácsadás, amely a mai napig aktívan működik. A Yelon Programot 2022 februárjában bezártuk, így a hozzá tartozó chat és szerkesztőség is megszűnt, azonban a programhoz kapcsolódó tudásbázis továbbra is elérhető. A szexuális erőszak és a szexuális nevelés témái a Hintalovon további programjaiban is központi szerepet játszanak. A kezdeti fókuszunk mellett mára sokkal szélesebb spektrumú tevékenységekbe is belefogtunk.

MN: Milyen szakértőkre van szükség az alapítvány működéséhez?

A Hintalovon Alapítvány 2016-ban csupán hét lelkes munkatárssal kezdte meg útját, mára viszont már 18 állandó kollégával büszkélkedhet. Ezen kívül számos külső szakértő és önkéntes is támogatja a szervezet tevékenységét, hogy közösen valósíthassák meg céljaikat.

Bár a szervezetünk gyerekjogi alapítványként határozza meg magát, mélyen hisszük, hogy a gyermekek védelme nem csupán jogi aspektusból közelíthető meg. Számunkra ez egy sokkal szélesebb spektrumú feladat, amely magában foglalja a gyerekek érzelmi, szociális és pszichológiai jólétét is.

Ezért a kezdetektől vannak pszichológusok és más szakemberek is a csapatban. Jogászok és pszichológusok majd' minden ügyben együtt dolgoznak, ugyanakkor körülvesznek minket pedagógusok, mediátorok, coachok, ügyvédi irodák, külső szakértőként pszichológusok és más gyerekvédelmi szakemberek. Kevés olyan projektünk van, amit kizárólag a Hintalovon Alapítvány munkatársai valósítanak meg. A legtöbb kezdeményezésünk együttműködésen alapul.

MN: A honlapjukon azt írják, vannak kiskorú kollégáik is.

A fiatalok, akikről beszélünk, 13 és 18 év közöttiek, és szerződéses önkéntesekként töltenek nálunk hasznosan a szabadidejükből. Az ő csatlakozásuk nem véletlenszerű; komoly jelentkezési folyamaton mennek keresztül, hogy biztosítsuk, valóban elkötelezettek és motiváltak. Fő feladatuk, hogy a gyerekek nézőpontját képviseljék a munkánk során, különösen akkor, amikor olyan intézményekkel, mint iskolák vagy sportegyesületek, együttműködünk. Közösen dolgozunk azon, hogy megtaláljuk a legjobb megoldásokat a kortárs bántalmazás megelőzésére és kezelésére, legyen szó akár online, akár offline környezetről. Ezeken a megbeszéléseken a Hintalovon munkatársai mellett az érintett intézmények vezetői és dolgozói is részt vesznek, így valóban átfogó és hatékony megoldások születhetnek.

Amennyiben a fiatal önkénteseink is részt vesznek a megbeszélésen, az jelentősen felpörgeti a hangulatot. Mindenki sokkal aktívabbá válik, és a gyerekek körében is rengeteg kérdés merül fel.

Amikor egy iskolai Viber-csoportból valakit kizárnak, a felnőttek - legyenek azok tanárok vagy szülők - általában próbálják kezelni a helyzetet. Azonban, amikor a fiatal önkénteseinkkel beszélgetünk, gyakran kiderül, hogy ők tisztábban látják, mi lett volna a legjobb megoldás, nemcsak utólag, hanem már a problémák kialakulásának megelőzése érdekében is. Legutóbbi projektünk során arról érdeklődtünk, szerintük hogyan lehetne hatékonyan beszélgetni az iskolában a drogokkal vagy más érzékeny témákkal úgy, hogy az számukra hiteles és maradandó élmény legyen. Emellett a fiatal önkénteseink cikkeket is írnak különböző témákban, és részt vesznek podcast beszélgetéseken, valamint nemzetközi konferenciákon is.

MN: Jelenleg milyen projektjei futnak az alapítványnak?

Fontos kiemelni, hogy az alapítványunk elsősorban nem a gyermekek közvetlen megszólítására összpontosít, hanem a körülöttük lévő felelős felnőttekre. Bár rendelkezünk néhány olyan anyaggal is, amely kifejezetten a gyerekekhez szól, ez nem képezi a fő tevékenységünket.

az Akadémia folyamatosan bővül, és újabb izgalmas kurzusokkal gazdagodik, hogy minél szélesebb körű tudást nyújtson a résztvevők számára. A Hintalovon Akadémia célja, hogy támogassa a szülőket és a szakembereket a gyermekek fejlődésében és jólétében, így a képzések tematikája is erre fókuszál. A személyre szabott tanulási élmény érdekében az e-learning platformunk lehetőséget biztosít arra, hogy a résztvevők a számukra legmegfelelőbb időpontban és helyszínen mélyülhessenek el a különböző témákban. A képzéseink között szerepelnek például a gyermekjogok, a szociális érzékenység, valamint a pedagógiai módszerek innovációi, amelyek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a szakemberek és szülők magabiztosan tudjanak eligibilitásaikra reagálni. Az akkreditációs folyamat folyamatosan zajlik, és büszkék vagyunk arra, hogy az ügyvédek és szociális munkások számára már biztosítottuk az elismert tanúsítványokat. A pedagógusok képzései is úton vannak, és reméljük, hogy hamarosan ők is részesülhetnek a hivatalos elismerésben. Egy különösen izgalmas fejlesztés, hogy a közeljövőben a résztvevők számára interaktív workshopokat is tervezünk, ahol a tanultakat közvetlenül alkalmazhatják majd, ezzel is erősítve a gyakorlati tudásukat. Bármi történik, a Hintalovon Akadémia elkötelezett amellett, hogy támogassa a közösség fejlődését és a gyermekek jogainak védelmét!

a nyári időszakban, augusztus 31-éig minden képzésünk ingyenesen elvégezhető.

A pedagógusok számára kínált képzéseink az év különböző időszakaiban is ingyenesen elérhetők. Tavaly egy különösen nagy érdeklődést kiváltó képzést indítottunk, amely a kegyelmi ügyekre reagálva készült. Ennek keretében egy részletes anyagot dolgoztunk ki a pedofília és a szexuális erőszak fogalmairól. Ahhoz, hogy a környezetünkben élő gyermekek biztonságban legyenek, elengedhetetlen, hogy megfelelő ismereteket szerezzünk a gyermekbántalmazások természetéről, az elkövetők pszichológiájáról és az erőszak következményeiről. Az elkészült anyag iránti érdeklődés óriási volt, sok pedagógus töltötte le és végezte el a képzést.

Új, izgalmas kezdeményezésünk a Nemecsek Program, amely kifejezetten azoknak a felnőtteknek szól, akik gyerekekkel töltik mindennapjaikat. Elsősorban a gyermekekkel foglalkozó szakembereket célozzuk meg, de fontos számunkra a szülők támogatása is. A program célja egy olyan biztonságos közösség létrehozása, ahol felnőttek és gyerekek egyaránt tudják, hogy az erőszakmentes gyerekkor mindenkinek alapvető joga. Részt vehet egy alkalmas konzultáción, ahol gyerekbántalmazási eseteket beszélhetünk át, valamint képzéseken, amelyek a gyerekjogok, a gyermekbántalmazás és a digitális gyerekvédelem területeit érintik. Emellett hosszú távú együttműködéseket is kínálunk, amelyek során közösségekre szabott gyerekvédelmi útmutatókat készítünk, hogy mindenki számára egyértelművé tegyük a gyermekek védelmének fontosságát.

Amikor közösen dolgozunk egy iskolával, az első lépésünk az, hogy alaposan megvizsgáljuk, hogyan kezelik a bántalmazás különböző formáit – legyen szó gyermekek közötti konfliktusokról vagy felnőttek és gyerekek közötti határátlépésekről. Sok közösség rendelkezik már bevált gyakorlatokkal, csak éppen nem osztják meg ezeket a nagyközönséggel. Például az 5.B osztályfőnöke kiemelkedően jól kezeli és előzi meg a kortárs bántalmazás helyzeteit, de sajnos ez nem általános iskolai gyakorlat, pedig mennyire hasznos lenne, ha az lenne! Célunk nem új módszerek bevezetése, hanem inkább az, hogy segítsünk a meglévő gyakorlatokra más szemszögből tekinteni, és formáljuk a gyerekek és közösségek értelmezését, gondolkodását.

Sokan eszköztelennek érzik magukat, különösen, ha az online tér kerül szóba. Sokszor felmerül a kérdés az iskolákban: beleszólhatnak-e egyáltalán a gyerekek internethasználatába. Nem csak a szülő dolga ez? A mi válaszunk mindig az, hogy a szülő mellett ez az iskola dolga is. Noha már tilos a mobilhasználat a tanintézményekben, nem hagyható figyelmen kívül, hogy azok a csoportok, akik az online térben közösséget alkotnak, döntő többségben osztálytársak vagy sporttársak. Vagyis az online és az offline közösségek szorosan összefonódnak, és ez az iskolai életre is hatással van.

A Nemecsek Programon belül nem csak intézményi közösségekkel dolgozunk együtt, hanem önkormányzatokkal is.

Mivel hosszú távú elköteleződésről van szó, ez az egyik legfenntarthatóbb formája az együttműködésnek. Számos önkormányzattal már öt vagy akár hét éve dolgozunk közösen, ami lehetővé teszi, hogy a gyerekvédelem különböző szereplőivel, mint például családsegítő szolgálatok, bölcsődék, védőnők és háziorvosok, közvetlen kapcsolatba kerüljünk. Előfordul, hogy meghívnak minket egy óvodai szülői értekezletre, ahol a szülők mobileszköz-használatáról beszélgetünk, és arról, hogyan tudják ezeket a technológiákat a gyermekeik javára fordítani. Ez is a digitális gyermekvédelem egyik fontos aspektusa, amellyel több program keretein belül is foglalkozunk.

Ezen kívül ingyenes online gyerekjogi tanácsadást is biztosítunk, amely nem egy önálló program, viszont bármilyen gyerekjogi problémával vagy kérdéssel bátran kereshet minket bárki.

A szülők leggyakrabban válás kapcsán kérnek tanácsot; ezek gyakran nagyon megterhelő, konfliktusos helyzetek, és ilyenkor próbálják megtalálni, mi lenne a legjobb a gyerek számára.

Szolgáltatásaink nem kifejezetten konkrét ügyek kezelésére irányulnak, hanem elsősorban egy-két alkalmas tanácsadási formában vállaljuk, hogy meghallgatjuk az érdeklődőket. Célunk, hogy útmutatást nyújtsunk arról, merre érdemes tovább lépniük. Szoros együttműködésben állunk több ügyvédi irodával, akik szükség esetén pro bono segítséget is kínálnak. Ezen kívül, ha valakinek pszichológiai vagy coaching támogatásra van szüksége, akkor is tudunk megfelelő szakembert ajánlani. Kiemelt témakörünk az iskolai bántalmazás, amely kapcsán gyakran keresnek meg minket szülők és pedagógusok egyaránt.

A gyermekjog és a gyermekvédelem fogalma gyakran összefonódik, holott mindkettő különböző, mégis összefüggő területet képvisel.

SK: A gyermekvédelem alapja a gyerekjogok, hiszen a gyermekvédelem feladata a megelőzés, felismerés, beavatkozás, támogatás, védelem és segítség nyújtása azokban a helyzetekben, amikor a gyereknek, vagy a családnak szüksége van rá.

A gyerekjogok olyan alapvető jogok, amelyek minden gyermek számára érvényesek, függetlenül életkoruktól vagy életszakaszuktól. Ezek a jogok biztosítják, hogy a gyerekek védve legyenek, és megkapják a szükséges támogatást a fejlődésükhöz és jólétükhöz.

A gyermekjogok megértéséhez mindössze két alapvető kérdést kell körüljárnunk: Mit igényel egy gyermek ahhoz, hogy boldog és kiegyensúlyozott legyen, függetlenül attól, hány éves? Illetve, mi az, ami veszélyezteti őt, és ki vállalja a felelősséget a védelméért? A gyermekvédelem tehát egy szűkebb keretet képvisel, amely akkor lép életbe, amikor valamilyen krízishelyzet adódik, és fokozott figyelem szükséges. Ezzel szemben a gyermekjogok szélesebb spektrumot ölelnek fel: biztosítják, hogy a gyerekek jogosultak legyenek a koruknak megfelelő tudásra, oktatásra, valamint arra, hogy aktívan részt vehessenek az életüket befolyásoló eseményekben, mind elméletben, mind a gyakorlatban.

Nem feltétlenül szükséges név szerint említeni a gyermekjogokat, hiszen nem tételmondatok ismételgetésére vágyunk, hanem arra, hogy a mindennapi életben hogyan viszonyulunk a gyerekekhez. Tudjuk jól, hogy a gyerekkor meghatározó hatással van a felnőtt életünkre. Ez az időszak csak egyszer adatik meg, ezért kiemelten fontos, hogy tudatosan és érzékenyen bánjunk a fiatalokkal. Emellett érdemes elkerülni, hogy a gyerekjogokat egymás ellen használjuk, például a tanárok vagy a szülők jogainak rovására. Az együttműködés és a kölcsönös tisztelet kulcsszerepet játszik abban, hogy a gyermekek valóban biztonságban és szeretetben nőhessenek fel.

MN: Néhány napja látott napvilágot az éves gyermekjogi jelentésük.

Ebben a jelentésben a gyerekek élményeit és tapasztalatait kívánjuk bemutatni, valamint feltérképezni a tavalyi évben működő gyermekeket érintő rendszert. Az idei, 2024-es kiadás célja, hogy átfogó képet adjon a gyermekjogok érvényesüléséről és a gyermekek életét meghatározó körülményekről. A jelentésünk alapját a Gyermekjogi Egyezmény képezi, így a benne szereplő témakörök, vagyis klaszterek mentén haladunk végig az elkészítés során. Ezzel a megközelítéssel szeretnénk biztosítani, hogy a gyerekek hangja és tapasztalatai valóban középpontban legyenek, és a jelentésünk hitelesen tükrözze a valóságot.

Ez a dokumentum átfogó elemzést nyújt, és idén először lépte át a 100 oldalas küszöböt. A fókuszunkban minden olyan terület áll, amely a gyermekeket érinti: miként alakultak az örökbefogadások, a szakellátás, valamint a gyerekek mentális egészsége 2024-ben? Milyen változások történtek az ágazati irányításban? Hogyan fejlődtek a gyermekjogok, és milyen új jogszabályok, rendeletek vagy protokollok születtek? Mely események váltották ki a legnagyobb médiavisszhangot, és mi állhatott ennek hátterében? Ez a jelentés elsősorban tényekre és adatokra támaszkodik, így viszonylag objektív képet fest a helyzetről. Egyre több egyetem is hivatkozik rá kutatásaik és tanulmányaink során, mivel értékes forrást jelent a gyermekvédelmi kérdések vizsgálatában.

MN: Ki felel azért, hogy ezek a jelentések elkészüljenek?

Minden év januárjában indítjuk el a munkafolyamatot, amelynek végső célja a májusi jelentés elkészítése. Az év során folyamatosan gyűjtjük a releváns információkat, adatokat és kutatási eredményeket, amelyek alapját képezik a dokumentumnak. Ezen információk alapján megvizsgáljuk, mely események, változások vagy kihívások voltak a legmeghatározóbbak a gyermekjogok területén. A jelentés összeállítása elsősorban a Hintalovon munkatársainak feladata, de rendszeresen bevonunk külső szakértőket is, akik mélyreható ismeretekkel rendelkeznek az egyes területekről. Januárban több mint 30 adatigénylést küldünk el állami intézményeknek és civil szervezeteknek – mindazoknak, akik bármilyen, a gyermekekkel kapcsolatos adatot gyűjtenek.

MN: Hozzájutnak az információkhoz?

Azt kell mondanom, hogy 2017-ben sokkal egyszerűbb volt hozzájutni ezekhez az adatokhoz, mint napjainkban, 2025-ben. Az adatalapú írás megvalósítása egyre bonyolultabbá válik, és ennek többféle oka van.

Van, hogy határidőre nem kapjuk meg az adatokat, vagy előfordult, hogy csak publikálást követően futottak be a tárgyévre vonatkozó adatok.

Így például tavaly a megjelenést követően, szeptemberben kicsit átdolgoztuk, aktualizáltuk a jelentést. Arra is van példa, hogy a kapott adat kissé eltér attól, amit kértünk, illetve vannak nem hozzáférhető adatok is. Például nem áll rendelkezésre semmilyen adat a gyerekek különböző eljárásokban (polgári peres eljárás, büntetőeljárás, gyámhatósági eljárás) történő meghallgatásáról, de nincsenek összefoglaló adatok a gyerekekre fordított állami kiadásokról sem.

A jelentésükben az olvasható, hogy gyakorlatilag minden területen észlelhető a romlás jele.

SK: Nem az a szándékunk, hogy félelemkeltéssel éljünk. Célunk inkább az, hogy tisztább képet kapjunk a gyerekek helyzetéről, hogy megalapozottabb döntéseket tudjunk hozni a gyermekjogok védelme és fejlesztése érdekében. Mivel ez már a kilencedik jelentésünk, jól láthatók a trendek. Jelenlegi helyzetünkben 16 ezer pedagógus hiányzik a közoktatásból, a háziorvosi praxisok 18,2%-a üresen áll, és 11 megyében gyerek- és ifjúságpszichiátriai fekvőbeteg-ellátás nem elérhető. A pszichiáterek és pszichológusok száma is alacsony, és a szakellátásban dolgozó szakemberek is kevesen vannak. Szakellátásba csak akkor kerül egy gyermek, ha valamilyen okból el kell őt különíteni a családjától. A szakmai álláshelyek közül általában egy stabil, míg a másik kettő ingadozó – aki tisztában van a gyermekvédelmi rendszer körülményeivel, az sajnos gyakran gyorsan elhagyja a pályát.

Pontosan azok a gyerekek azok, akiktől a szakemberek távolodnak el, akiknél a stabilitás és a fokozott figyelem kiemelten fontos lenne.

A helyzetet nem könnyíti meg a törvényhozás sem. Nem azt kommunikálja, hogy „értem a problémát, mit tehetünk annak érdekében, hogy javítsunk a helyzeten? Hogyan tehetjük vonzóbbá a szakmát, növelhetjük a szakemberek számát, vagy emelhetjük a béreket?” Ehelyett inkább a fenyegetettség érzetét fokozza a kifogástalan életvitel ellenőrzésével és a büntetőfelelősség hangsúlyozásával.

MN: Közben hogyan alakul a gyerekek mentális jóléte?

SK: Mint ahogy azt korábban is hangsúlyoztuk, a mostani jelentésünkben is középpontban áll egy rendkívül fontos téma. Az adatok rendkívül aggasztóak, és ezt nem csupán mi állítjuk; összegyűjtöttük más civil szervezetek hasonló megállapításait is. Például a Kék Vonal lelki segélyszolgálat már hosszú ideje figyelmeztet arra, hogy az elhanyagolás, valamint a fizikai, érzelmi és szexuális bántalmazás esetei drámai mértékben növekednek. Ezzel párhuzamosan évről évre emelkedik azoknak a gyermekeknek a száma, akik öngyilkosságot kísérelnek meg vagy önsértést követnek el.

A Kék Vonal munkatársai számára nem telik el egyetlen nap sem az év során, anélkül, hogy ne érkezne hozzájuk olyan hívás, amelyben egy gyermek szexuális bántalmazásról számol be.

Bármilyen statisztikát is vizsgálunk, az csupán a jéghegy csúcsát mutatja. A tendencia drámai romlást mutat, és a pszichológusok, valamint a szakmai szervezetek már régóta figyelmeztetnek a problémákra. Ez a jelenség azonban nem kizárólag Magyarországot érinti; Európa és a fejlődött országok is hasonló kihívásokkal néznek szembe a fiatalok körében.

Az alapítvány honlapját látogatókat egy figyelemfelkeltő mondat üdvözli: "Sok minden most veszélyben van, így a Hintalovon is." Az ellehetetlenítési törvény, amelyet a kormány ugyan őszig felfüggesztett, komoly aggodalmakat ébreszt az alapítvány jövőjével kapcsolatban. Mennyire fenyegeti igazán ez a jogszabály az alapítvány működését?

A törvénytervezetben foglaltak egyértelműen alkalmasak arra, hogy az alapítvány működését ellehetetlenítsék vagy akár felszámolják. A legnagyobb kihívást a helyzet kiszámíthatatlansága jelenti, hiszen nem tudjuk, milyen mértékben fenyeget minket a veszély. Márciusban a Szuverenitásvédelmi Hivatal közzétett egy listát, amelyen a Hintaló is szerepelt, mivel részt vettünk egy uniós pályázaton. Amikor május közepén megjelent a törvényjavaslat, amely különféle megszorításokat irányzott elő olyan civil szervezetek és médiák számára, amelyeket az ország szuverenitásának veszélyeztetőiként tartanak számon, azonnal arra gondoltunk, hogy mi is ezen a listán szerepelhetünk. A gyermekjogok és a gyerekek védelme kiemelt fontosságú a kormány számára, és emiatt...

a kormány amiatt, amit a gyerekjogi jelentésünkben mondunk, vagy amilyen kritikákat megfogalmazunk, rögtön ellenzéki szerepbe teszi az alapítványunkat.

Miközben nem politikai állásfoglalásokat képviselünk, szakmai szervezetként igyekszünk megőrizni függetlenségünket és pártatlanságunkat.

MN: A közvélemény részéről érzékelnek ellentétes hatást? A szervezettel való szolidaritás erősödését?

SK: Az elmúlt hónapban mindenképp. Gyűjtésbe kezdtünk, és úgy néz ki, hogy össze is jött egy akkora összeg, amivel nyerhetünk egy kis időt arra az esetre, ha megszavaznák a törvényt és el is kezdenék végrehajtani. Sokkal jobban láthatóvá váltunk, nagyobb figyelmet kap a tevékenységünk. Mindennek köszönhetően megerősödött bennünk is, hogy amit csinálunk, fontos és jó. Noha az elmúlt hónapok egzisztenciálisan nehezek voltak, ekkora szolidaritást valószínűleg nem tapasztaltunk volna, ha nincs ez a törvényjavaslat.

MN: Milyen összetevőkből tevődik össze az éves bevételük?

Összegyűjtöttük külföldi finanszírozási lehetőségeinket, amelyek az Átláthatóság menüpont alatt bárki számára elérhetők a honlapunkon. Ami a támogatásokat illeti, tavaly az 1%-os felajánlásokból származó bevételünk a teljes bevételünk 12%-át tette ki, ami jelentős összeg az alapítványunk számára. Nagyon fontos, hogy jövőre ez a forrás megmaradjon-e, vagy elveszik. Költségvetésünk körülbelül negyedét adják az EU-s és ENSZ-hez benyújtott pályázatok és együttműködések, amelyek nyilvánvalóan külföldi forrásokból származnak. Ezen kívül rendelkezünk egyéni és vállalati adományokkal is, valamint önkormányzatokkal kötött együttműködéseink is jelentős bevételt biztosítanak. Magyarországi pályázati forrásokra már régóta nem pályázunk, mivel eddig soha nem kaptunk támogatást.

MN: Milyen mértékben fenyegetheti a szervezetüket a bevételi forrásaik sokfélesége?

SK: Lényeges hangsúlyozni, hogy a törvényjavaslat nem csupán a külföldi támogatásokra összpontosít, hanem mindenféle bevételi forrást érintene a megszorítások révén. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy

A civil szervezetek számára eddig bevett és jól működő adományozási lehetőségek, mint például az adományboltokban történő vásárlás vagy az online adományozás, komoly kihívásokkal nézhetnek szembe, és akár teljesen megszűnhetnek.

Míg ma egy "pipálással" meg tud felelni az adományozó és mi is a GDPR-, illetve a jogi szabályoknak, de a törvényjavaslat annyira megnehezítené az adminisztrációt, hogy összedőlne az adományozói rendszerünk. Márpedig az egyéni adományozás a bevételeinknek szintén egy nagy részét teszi ki.

A rendőrség több nyomozást indított az idei Pride fesztivál után, a gyermekek védelmét hangsúlyozva. A Hintalovon Alapítvány véleménye szerint milyen kockázatokkal járhat ez a rendezvény a gyerekek szempontjából?

Azt tudom megerősíteni, amit Gyurkó Szilvia, a szervezetünk alapítója mondott: "Fontosságát tekintve nincs az első ezer téma között." Gyermekvédelmi szempontból a Pride eseményei nem jelentenek veszélyt a fiatalokra. A gyerekeknek joguk van megismerni a világ sokszínűségét, ahogyan az valójában létezik. Valódi fejlődésük szempontjából sokkal nagyobb kockázatot jelent, ha a valóságot elhallgatjuk, tabuvá tesszük vagy torzítva mutatjuk be. Egy befogadó környezet nemcsak hogy nem veszélyezteti a gyerekeket, hanem éppen ellenkezőleg, segíti őket. Az utóbbi években, mióta a kormány középpontjába állította a gyermekvédelmet, úgy tűnik, hogy a valódi problémák helyett csupán álproblémákon vitázunk. A kormányzat mintha passzívan szemlélné a helyzet romlását, miközben olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyek valójában nem szolgálják a gyerekek védelmét.