Az Egyesült Államok úgy döntött, hogy 20 százalékos importvámot alkalmaz az Európai Unióval szemben.

Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy Kína ellen még jelentősebb, 34%-os vámot vezetnek be.

Az elnök a Fehér Ház gyönyörű kertjében zajló ünnepélyes esemény keretén belül írta alá az új vámrendeletet. Ezt megelőzően közel egy órás beszédben fejtette ki érveit a "viszonossági vámok" bevezetése mellett. Számos gazdasági szempontot felhozva, kiemelte, hogy 2024-re az Egyesült Államok kereskedelmi hiánya elérte a 1200 milliárd dollárt, ami sürgető szükségessé teszi a lépéseket.

Ahogy fogalmazott, célja az évtizedek óta fennálló gyakorlat megszüntetése, amely az Egyesült Államokat "kihasználó" külkereskedelmi megoldásokra épült. Donald Trump kijelentése szerint az új amerikai vámtételek kialakítása során figyelembe vették, hogy a különböző kereskedelmi partnerek milyen vámokat és behozatali korlátozásokat alkalmaznak az amerikai termékekkel szemben. Ebből az összevetésből származó százalékos értéket pedig egyszerűen megfelezték.

Kiemelte, hogy bevezetésre kerül egy 10%-os minimális vámtétel, amely az "előjog" áraként szerepel, lehetőséget adva arra, hogy valaki részt vehessen a világ legnagyobb piacának kínálatában.

Az Egyesült Államok kiemelt kereskedelmi partnerei és szövetségesei közül az Európai Unióra megállapított 20 százalék és a Kínára kiszabott 34 százalék mellett Japán esetében 24 százalék, Indiára 26 százalék, az Egyesült Királyságra és Brazíliára 10 százalék lesz a "viszonossági vám", az Izraelből az Egyesült Államokba szállított termékek után pedig 17 százalékot kell fizetni.

Az elnök megerősítette, hogy a külföldön gyártott járművek vámtétele ettől eltérő lesz, egységesen 25 százalék.

Donald Trump hangsúlyozta, hogy több nemzet is megkereste őt különféle kivételekkel kapcsolatban. Kiemelte, hogy az amerikai vámok csökkentésére csak akkor van lehetőség, ha az érintett országok eltávolítják a kereskedelmi korlátozásokat az amerikai termékek előtt.

A kereskedelmi partnerek által tapasztalt, az amerikai exportot sújtó korlátok között különösen hangsúlyozta az árfolyampolitikát, az általános forgalmi adó rendszerét és egyéb előírásokat. Kiemelte az Európai Unió szabályozásának hatását, amely miatt az amerikai baromfitermékek nem juthatnak be az uniós piacra. Ezen kívül kritizálta Ausztráliát is, amiért gátolja az amerikai marhahús értékesítését saját területén.

Az elnök egyben felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államokban végzett termelési tevékenységet nem terheli vám, ami ösztönzőleg hat majd az ipari befektetésekre, és munkahelyeket teremt az amerikai emberek számára.