Jelen pillanatban sürgősen 600 gyermekvédelmi szakemberre van szükség, mivel Magyarországon 120 gyermekotthoni csoport és lakásotthon áll zárva.

Jelenleg közel 3000 gyermek reménykedik abban, hogy helyet talál a gyermekvédelmi szakellátás keretein belül, míg 1200-1400 férőhely kihasználatlanul áll, ellátás nélkül.

Ennek hátterében az áll, hogy 600-700 új nevelőre és gyermekfelügyelőre van szükség, azonban a megüresedett álláshelyek tartós betöltése problémát jelent. Ennek következtében a közeljövőben a bezárt csoportok üzemeltetése szinte lehetetlen kihívásként jelentkezik - nyilatkozta lapunknak egy névtelenséget kérő szakértő, aki jól ismeri a helyzetet és a teljes ellátási rendszert.

Az ország területén összesen 120 gyermekotthoni csoport és lakásotthon zárta be kapuit, ebből a fővárosban közel 40 intézményt érintett a bezárás.

Aga utcai gyermekotthonban 2015 óta két csoport működése szünetel, míg a Menyecskei utcában két speciális szükségletű gyermekek számára kialakított csoport, valamint négy másik is inaktív. A helyzet 2024-re tovább súlyosbodott, amikor a szakemberhiány következtében sorra zártak be újabb intézményeket: Szabolcsban tíz, Békésben pedig nyolc csoport nem tud folytatni.

Az elmúlt évek során folyamatos kihívást jelentett a veszélyben élő gyermekek elhelyezése, de 2024 óta a helyzet különösen súlyossá vált. A munkatársaknak óriási erőfeszítéseket kell tenniük, hogy megfelelő férőhelyet találjanak számukra. A jelenlegi bérezési feltételek mellett azonban alig van remény arra, hogy a helyzet kedvezőbb fordulatot vegyen.

A nettó 300-350 ezer forintos jövedelem sajnos már nem elegendő ahhoz, hogy valóban megőrizzük a vásárlóerejünket.

Elsősorban a hátrányos helyzetűeket zárja ki a támogatásokból, mivel a szociális ágazat forrásait politikai szempontok szerint osztják el.

A munkatársak közül sokan lényegesen kisebb mentális terhelést jelentő állást keresnek, hiszen a gyermekvédelmi szakellátásban egy gyermekfelügyelő 10-12 eltérő korú kiskorú mellett 12 órás műszakban dolgozik, sokan nem egy- hanem két helyen vállalnak munkát. Forrásunk hozzátette: a helyzet további romlására kell számítani mindaddig, amíg a kormányzati és szakmai irányítás érdemben nem változtat többek között a bérezésen.

A szakértő kifejtette, hogy a problémák gyökerei nem a mai napra nyúlnak vissza, és nem csupán a közvélemény figyelmét felkeltő "Bicskei" és "Szőlő utca" ügyekhez köthetők. Ezek az esetek csupán felnagyították a már évek óta fennálló, fokozódó nehézségeket. Hozzátette, hogy a kormány eddig olyan eszközökkel próbálta kezelni ezeket a kihívásokat, amelyek nem bizonyultak megfelelőnek.

A feladatok kezelése nem csupán szakmai megközelítések mentén zajlik, hanem politikai indíttatásokkal is átszőtt. Az egész rendszer működését egy rendészeti szemlélet vezérli, amely dominálja a döntéshozatalt és a végrehajtást.

A gyermekvédelem területén a figyelem középpontjába a fegyelem kerül, míg a szakemberek számának növelése helyett vagyonőrök bevonásával igyekeznek erősíteni a rendszert.

Kiemelte, hogy az orbáni társadalompolitika hatására a nehéz helyzetben lévő, magas társadalmi kockázatú és különösen sebezhető családok megtartó ereje, valamint a működőképességük jelentősen csökkent. Ennek következményeként tapasztalható, hogy a drámai mértékben csökkenő születési és gyermeklétszám mellett folyamatosan nő az állami gondoskodásra szoruló gyermekek aránya.

2010-ben 17 792 kiskorú élt különböző szakellátási formákban, mint például intézetekben, otthonokban vagy nevelőszülőknél. Azóta, 2021 óta, ez a szám már meghaladja a 21 ezret. Érdekes megfigyelni, hogy míg 2010-ben 90 335 gyermek jött a világra, addig tavaly a KSH adatai szerint a születések száma drámai mértékben csökkent, és csupán 77 511 újszülöttet regisztráltak, ami a legalacsonyabb szám az utóbbi években.

A szakember azt is kijelentette: nem érvényesül a családban való nevelkedés elősegítése és támogatása,

egyre több esetben anyagi okból kerül szakellátásba a gyermek, pedig ezt a törvény is tiltja.

A KSH legfrissebb adatai szerint a magyar népesség tovább csökken, és ismét kevesebb gyermek jött a világra. Bár az örökbefogadások száma növekedett, a helyzet ellentmondásos, hiszen egyre több kisgyermek él állami gondoskodás alatt Magyarországon.

Beszámolt arról is, hogy a nevelőszülői hálózatok tartós létszámhiánnyal küzdenek, ami 2021 óta különösen súlyosbodott. Ekkor ugyanis a nevelőszülői rendszert szinte teljesen egyházi irányítás alá helyezték. Azóta a nevelőszülők körének egyharmada távozott, és a helyettesítésükre tett erőfeszítések eddig csupán részleges eredményeket hoztak.

Kiemelte, hogy a 10 milliárd forintból kifejlesztett "A Gyermekeink védelmében" nevű informatikai rendszer (GYVR) sajnos nem működik megbízhatóan. Pedig a 2021. márciusától üzemelő rendszerek célja éppen az volt, hogy lehetővé tegyék a gyermekvédelmi szakemberek számára az egyéni gondozási és nevelési tervek nyomon követését, valamint a férőhelyek állapotának ellenőrzését. Azonban éppen ez a funkció mutatkozik a legnagyobb hiányosságokkal, mivel a rendszerben számos nem működő telephely még mindig aktívként szerepel. Ráadásul a nevelőszülői hálózatok is képesek manipulálni az adatokat, az üres férőhelyeket "Nem fogad" státuszra állítva. Ennek hátterében az áll, hogy az egyházi szolgáltatók és az állam közötti ellátási szerződés a nevelőszülők és a vállalt gyermekek számát rögzíti, ám az állami támogatás nem mindig kötődik a tényleges szolgáltatás nyújtásához.

Pintér Sándor elismerte, hogy súlyos létszámhiánnyal küzd a magyarországi gyermekvédelemMenekülnek a szakemberek a gyermekvédelmi rendszerből, háromból már csak egy marad