Kínának olyan megközelítéssel kellene eljárnia, mint egy bölcs behajtó, ha szeretné visszaszerezni a világ legszegényebb országaitól kölcsönzött pénzét. Ahelyett, hogy nyomás alá helyezné őket, érdemes lenne együttműködő és támogató módon közelítenie a he
Az érintett feleknek idén számos tízmilliárd dolláros törlesztési kötelezettséget kell vállalniuk. Ez a helyzet Peking számára kiváló alkalmat teremt arra, hogy fokozza politikai hatalmát a nehézségekkel küzdő országok felett.
Törlesztéscunami fenyegeti a világ legsebezhetőbb országait - derül ki egy egy friss tanulmányból. Az utóbbi jó másfél évtizedben Kína által infrastrukturális beruházásokra nyújtott kölcsönök adósságszolgálata ugyanis eddig nem látott méreteket ölt ebben az évben. A Lowy Institute ausztrál külpolitikai kutatóintézet összesítése szerint a 75 legszegényebb országnak összesen 22 milliárd dollárnyi összeget kellene visszafizetnie Kínának 2025-ben. A harmadik világ bankárává vált Kína a következő évtizedben sokkal inkább követelésbehajtóként kezd el működni - vélik a jelentés készítői.
A hitelek nagy részét a Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár-államfő által 2013-ban bejelentett Egy övezet, egy út (The Belt and Road Initiative - BRI) keretében adták, és főként kikötők, repülőterek, utak, vasútvonalak, hidak, erőművek, valamint iskolák, kórházak és egyéb létesítmények építésére fordították. Az ázsiai ország már a program meghirdetése előtt is jelentős infrastrukturális beruházásokat finanszírozott főként a fejlődő országokban, amelyek összes, Kínával szemben fennálló tartozását 1100 és 1500 milliárd dollár közé becsülik a szakértők.
