Bérszakadék: A magyar nők éves jövedelmük egy hónapját ingyen töltenek el a munkahelyükön.

A nemek közötti bérszakadék 2025-re sem tűnt el Magyarországon. Évről évre novembertől kezdve a nők ingyen dolgoznak az év végéig, emellett pedig napi három órát szentelnek szabadidejükből otthoni vagy önkéntes feladatokra. A helyzet talán jövőre változhat, amikor végre életbe lép az uniós irányelv, amely a nemek közötti egyenlőség előmozdítását célozza.

A nemek közötti bérszakadék 2025-re sem tűnt el Magyarországon. Évről évre novembertől kezdve a nők ingyen dolgoznak az év végéig, emellett pedig napi három órát szentelnek szabadidejükből otthoni vagy önkéntes feladatokra. A helyzet talán jövőre változhat, amikor végre életbe lép az uniós irányelv, amely a nemek közötti egyenlőség előmozdítását célozza.

Az Amnesty International civil szervezet hazánkban egy közel fél órás online anyagot készített, hogy felhívja a figyelmet a nőket érintő, 130 ezer forintos bérkülönbségekre és a munkaerőpiacon tapasztalható egyéb diszkriminációs jelenségekre. Az anyag célja, hogy széles körben tájékoztassa az embereket erről a fontos kérdésről. Az Amnesty adatai alapján 2002-ben a bérszakadék 19,1 százalék volt, és azóta eltelt két évtized alatt ez a szám csupán kevesebb mint két százalékkal csökkent.

Ezért hazánkban az uniós tagállamokhoz viszonyítva a nemek közötti bérszakadék kiemelkedően magas.

- írja a Népszava. Mint az ismert, általában az északi országokat szokták piedesztálra emelni, ha a nemek közti egyenlőségről van szó, hiszen ott sokkal szélesebben oszlanak meg a nemek a különböző szakmák között: egyáltalán nem ritkák például a női tűzoltók. Arra a kérdésre, hogy akkor mi az oka ennek a jelentős különbségnek mondjuk Svédország és Magyarország között, az Amnesty oktatóanyaga úgy válaszol:

a már gyerekkorban kezdődő nemek szerinti skatulyázás és általánosítás az oka.

A nők jövedelme nem csupán a nemükből fakad, hanem nagymértékben függ attól, hogy milyen szakmákat választanak, ami az Amnesty International szerint a társadalmi kondicionálás következménye. Érdekes, hogy a PISA-teszt eredményei azt mutatják, hogy egészen 15 éves korig a fiúk és lányok természettudományos és matematikai képességei között nincs jelentős eltérés. Azonban amikor elérkezik az egyetemválasztás ideje, a különbségek drámaian kiemelkednek.

A bérszakadék kialakulásához számos egyéni faktor is hozzájárul, mint például a megszerzett végzettség, a munkatapasztalat, a betöltött pozíció, valamint a munkaidő hossza.

Tavaly hazánkban a felsőfokú alap- és mesterképzés során a nők aránya a műszaki tudományokban 26,2 százalékra, míg az informatikában 14,7 százalékra rúgott. A természettudományok terén viszont a két nem között szinte kiegyenlített a helyzet. Érdemes azonban megemlíteni, hogy léteznek, a női munkaerő által dominált pályák, például a jogi és a tanári szakmák. Az Amnesty adatai szerint, noha a munkavállalók 47 százaléka nő, a vezetői pozíciókban mindössze a tizedük képviselteti magát. Az uniós országok átlagában ez a szám 34 százalék, így hazánk hátrányos helyzetűnek számít ezen a téren.

Az Amnesty International mindent megtesz annak érdekében, hogy orvosolja a fennálló problémákat, például javaslatokat juttattak el Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterhez is. Továbbá, egy EU-s irányelv bevezetésére is sor kerül jövő évben, amelyet nekünk is implementálnunk kell. A célkitűzés az, hogy a munkavállalók szakmai tudása és teljesítménye alapján értékeljék őket, a bérezés pedig átlátható módon történjen, megszüntetve ezzel a diszkriminációt. Az álláshirdetésekben kötelezővé válik a bérsávok feltüntetése, tilos lesz a korábbi jövedelmekre vonatkozó kérdések feltevése, a dolgozók pedig hozzáférhetnek a béradatokhoz. Ha a bérszakadék meghaladja az 5 százalékot, kötelező intézkedési tervet kell készíteni. Ezek a javaslatok mind hozzájárulnak a munkahelyi egyenlőség előmozdításához.

Az érem másik oldala is izgalmas, hiszen amikor a nemek közötti egyenlőségről beszélünk a munka világában, jellemzően a vezetői pozíciók kerülnek előtérbe. Pedig a férfiak csupán egy kis része található meg az ilyen magas szintű állásokban, míg a legtöbben kemény fizikai munkát végeznek. Különösen figyelemre méltó, hogy a férfiak jelentős része a veszélyes munkakörökben dolgozik, ahol a fizikai sérülések, betegségek, sőt akár a halál kockázata is fennáll. Ebből következően ők sokkal gyakrabban szenvednek baleseteket munkájuk során.