Brüsszel határozott lépésre szánja el magát, és keményen fellép két kínai bank ellen, minek következtében azok komoly nehézségekkel néznek szembe.

Az Európai Unió történetében először készül szankciókat bevezetni kínai pénzintézetek ellen, amelyek a gyanú szerint támogatták Oroszországot a nyugati kereskedelmi korlátozások kijátszásában. Ez a döntés különösen kényes diplomáciai időszakban születik, hiszen Brüsszel éppen a kínai elnökkel tervez csúcstalálkozót - számol be róla a Financial Times.

Az Európai Unió új szankciós csomagot dolgoz ki két kínai bank ellen, amelyek feltételezések szerint részt vettek Oroszország tiltott kereskedelmi tranzakcióinak lebonyolításában. Ez az első eset, hogy Brüsszel harmadik országbeli pénzintézetekre vet ki intézkedéseket, válaszul Moszkva háborús tevékenységére.

A két regionális kínai bank állítólag kriptovalutás ügyleteken keresztül bonyolított le olyan áruforgalmat, amely sérti az EU által korábban bevezetett exporttilalmakat.

A szankciós javaslat a legfrissebb csomag része, amelyet az Európai Bizottság állított össze, és amelyet a tagállamok egyhangú hozzájárulása esetén lehet véglegesíteni. Bár Magyarország és Szlovákia vétóval fenyegetőznek, Brüsszelben általánosan optimisták, és nem számítanak arra, hogy a két ország megakadályozza a javaslat elfogadását. A cél Oroszország hadigazdaságának meggyengítése, valamint a kereskedelmi kiskapuk felszámolása. Paula Pinho, a Bizottság szóvivője szerdán hangsúlyozta, hogy a tervezett intézkedések fő célja a szankciók kijátszásának megakadályozása, különösen az alternatív finanszírozási rendszerek felszámolásán keresztül.

A döntés egy diplomáciailag érzékeny időszakban született, hiszen az Európai Unió jövő hónapban csúcstalálkozót tervez Hszi Csin-ping kínai elnökkel Pekingben.

Kína korábban elutasította a vádakat, miszerint közvetlen katonai segítséget nyújtana Moszkvának, és az EU-t képmutatással vádolta, mivel bizonyos területeken továbbra is folytatja a kereskedelmet Oroszországgal. A kínai külügyminisztérium szerint a kínai-orosz gazdasági kapcsolatok normális együttműködés keretében zajlanak, azokat külső nyomás nem zavarhatja meg.

A szankciós csomag végleges tartalma még változhat a tagállamok közötti egyeztetések során. Ugyanakkor a kínai bankok megcélzása fontos üzenet Brüsszel részéről:

az EU jelezni kívánja, hogy harmadik országok - még nagyhatalmak - sem maradhatnak következmények nélkül, ha segítenek kijátszani az oroszellenes intézkedéseket.

Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke kedden hangsúlyozta, hogy "Putyin háborús gépezetének működéséhez elengedhetetlenül szükséges a harmadik országok támogatása. Azok, akik ezt a támogatást nyújtják, komoly következményekkel nézhetnek szembe."

A döntés mögött geopolitikai feszültségek rejtőznek: az Egyesült Államok, különösen Donald Trump elnöksége alatt, egyre inkább kételkedik a további nyugati szankciók hatékonyságában. Az Európai Unió aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a következő héten Kanada területén megrendezésre kerülő G7-csúcstalálkozón Trump mérsékeltebb megközelítése alááshatja a közös nyomásgyakorlás erejét. Ezzel szemben Brüsszel szándéka, hogy fokozza a nyomást: a 2024-re várt rekordot jelentő, 245 milliárd dolláros kínai-orosz kereskedelmi forgalom arra utal, hogy Moszkva egyre inkább Peking irányába orientálódik, és pénzügyi tranzakcióiban is a jüan előnyben részesítése látható a dollárral és egyéb nyugati valutákkal szemben.