Drasztikusan megugrana a rezsiköltség, ha nem állna rendelkezésünkre orosz energiaforrás.

Húsz százalékkal emelkedne Magyarország energiaszámlája az orosz energiaembargó hatására - jelentette ki az Energiaügyi Minisztérium (EM) parlamenti államtitkára csütörtökön Szegeden.

Fotó: 123rf.com

Czepek Gábor a Vidék energiája szakmai fórumsorozat keretében, a szegedi ELI ALPS lézeres kutatóközpontban tartott előadásában kifejtette, hogy az orosz energiaembargó rendkívül súlyos versenyképességi és rezsikihívásokat támasztana az ország számára. Rámutatott, hogy ez a helyzet komolyan veszélyeztetné a zöld átmenet megvalósításához szükséges források elérhetőségét is.

A politikus kiemelte, hogy az energetikai politikai döntéseket a józan ész vezérelje. A józan ész pedig azt sugallja, hogy az Ural típusú kőolaj költséghatékonyabb, mint a Brent, a keleti gáz olcsóbb, mint a nyugati, és hogy két csővezeték mindig előnyösebb, mint egyetlen egy.

Az államtitkár véleménye szerint a "világok harca" kiterjed az energiapolitikára is. Megállapítása szerint az orosz-ukrán konfliktus négy éve világosan kirajzolta a patrióta és a zöld, globalista nézetek közötti éles határvonalat. A zöld, globalista megközelítés a szén-dioxidra mint abszolút ellenségre tekint, és kizárólag célokban gondolkodik, az eszközöket figyelmen kívül hagyva. Nem érdekli őket sem a gazdasági helyzet, sem a versenyképesség, és az sem foglalkoztatja őket, hogy ha az Európai Unió válságba kerül, akkor a kitűzött célok elérésére nem marad forrás.

Czepek Gábor közölte, a két szekértábor vitája leginkább az orosz energia kérdésben jelenik meg. Magyarország úgy gondolja, szén-dioxid harcát nem gázfronton tudja megvívni, a gazdaság nincs olyan helyzetben, hogy lemondjon egy kedvező energiaforrásról, még akkor sem, ha ez elmúlt 15 évben rengeteget tett az energiadiverzifikáció érdekében.

Az államtitkár az elért eredményeket ismertetve kifejtette, Magyarország az atom és a nap kettősségére építi energiapolitikáját.

A paksi üzemidő-hosszabbítás Közép-Európa legnagyobb átállási folyamata, amely 500 milliárd forintos, egy évtizeden át tartó munkálatok gyümölcse. A politikus bejelentése szerint a négy meglévő blokk nem zárja be kapuit 2032-36 között, hanem várhatóan egészen a 2050-es évek elejéig biztosítani fogja a magyar villamosenergia-igényeket.

Bár az Európai Unió és az ellenzéki politikai erők mindent megtesznek, hogy eltávolítsák Paks 2 projektjét a közéleti diskurzusból, eddig nem tudták teljes mértékben megakadályozni a megvalósítását – nyilatkozta az államtitkár. Hozzátette: "Célunk továbbra is az, hogy Magyarországon egy második atomerőmű épüljön."

Az elektrifikációnak és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésnek ma Magyarországon az atomenergia és a megújulók jelentik alapját. Míg 2010-ben 10 megawattnyi (MW) naperőmű kapacitás működött az országban, jelenleg ez 8 ezer megawatt.

A villamos energia importaránya jelentős mértékben, 40%-ról 20% alá csökkent, és Magyarország élen jár a naperőművek kapacitásának terén, hiszen az áramtermelésből 25%-ot a napenergia biztosít. Fontos azonban megjegyezni, hogy a megújuló energiaforrások hatékony működése elengedhetetlenül igényel kiegyenlítő kapacitást. Ennek érdekében az MVM 2027-re egy csúcstechnológiás CCGT (kombinált ciklusú gázturbina) erőművet tervez üzembe helyezni, melynek teljesítménye eléri az 1500 MW-ot – tájékoztatott a politikai vezető.

Jelenleg Magyarország rendelkezik 128 MW villamosenergiatároló kapacitással, ami jelentősen elmarad az uniós átlagtól, mely bőven 10 százalék fölött helyezkedik el. A jövőt tekintve, 2030-ra a cél a 20 százalékos tárolókapacitás elérése. A prognózisok szerint az ország naperőművi kapacitása 12 gigawatt (GW) körül alakul majd, és a magyar árampiac "egészséges" működéséhez 30-35 százalékos tárolókapacitás szükséges. Mivel környezetvédelmi megfontolások miatt a szivattyústároló használata nem kivitelezhető, az akkumulátor technológia maradt a fő opció - nyilatkozta Czepek Gábor.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy Magyarország páratlan lehetőségekkel rendelkezik a geotermális energiahasználat terén. A kormány elkötelezett a Jedlik Ányos program keretein belül, és jelentős forrásokat biztosít ennek a potenciálnak a kiaknázására. Kiemelte: a valódi áttörést az jelentené, ha a geotermikus energia gazdaságos módon alkalmazható lenne villamosenergia-termelésre is.

Horváth Viktor, az energiaátmenetért felelős helyettes államtitkár, hangsúlyozta, hogy a Jedlik Ányos program keretében összesen 580 milliárd forintot különítenek el a vállalkozások energetikai fejlesztéseinek támogatására.

A politikus különösen a biogáz- és biometán-termelés elősegítésére helyezte a hangsúlyt. Jelenleg már aktívan működő termelők kapacitásának növelésére, valamint új üzemek kialakítására összesen 40 milliárd forint értékű támogatás áll rendelkezésre.

A helyettes államtitkár közölte, az energetikai kutatás-fejlesztési program keretében szeptember 22-től 13 milliárd forint pályázható, a támogatás a költségek 50-70 százalékát fedezi majd.

Hamarosan megjelenik a megújuló energia tárolását elősegítő felhívás. Az 50 milliárd forintos keretből mindenféle méretű vállalkozás pályázhat támogatásra tárolóegységek létesítésére, illetve villamosenergia-hálózati csatlakozó kialakítására - tudatta Horváth Viktor.