Jelenleg mindössze három NATO-tagállam mutat hajlandóságot arra, hogy elérje a 3,5%-os védelmi kiadási célt.
A pozitív hír, hogy minden szövetséges elérte a 2%-os védelmi költségvetési küszöböt, viszont a jövő évtől esedékes, ambiciózusabb célokkal kapcsolatban már vannak aggályok. A NATO legfrissebb jelentése alapján szinte egyetlen ország sem tűnik képesnek arra, hogy teljesítse a GDP 3,5%-ára emelt kiadási célt.
A NATO hivatalos weboldalán található grafikonok alapján a legfrissebb becslések szerint az összes 31 katonai szövetséges ország - Izland kivételével, amely nem rendelkezik saját hadsereggel - várhatóan teljesíteni fogja az idei évre vonatkozó védelmi kiadási célt, amely a GDP 2%-át jelenti.
Csak Lengyelország, Litvánia és Lettország lép előre a nyáron elfogadott új cél, a 3,5%-os kiadási arány elérésének irányába a következő években.
A katonai szövetség által nyilvánosságra hozott számadatok azt mutatják, hogy az előrejelzések szerint több mint egy évtizeddel azután, hogy a walesi csúcstalálkozón ígéretet tettek rá, az összes szövetséges végre eléri a célt: Albánia, Belgium, Kanada, Olaszország, Luxemburg, Montenegró, Észak-Macedónia, Portugália, Szlovákia, Szlovénia és Spanyolország várhatóan most először éri el a kötelező küszöböt.
Izland kivételt képez a célkitűzések között, mivel nem rendelkezik fegyveres erőkkel. Németország vonatkozó adatai jelenleg nem állnak rendelkezésre, mivel az ország költségvetését az adatgyűjtés időpontjában még nem hagyták jóvá.
Ezekkel a lépésekkel az európai és kanadai szövetségesek védelmi költségvetése a bruttó hazai termék (GDP) 2,27%-ára növekszik, szemben a tavalyi 1,99%-kal és a 2014-es 1,40%-kal, amikor a célkitűzést meghatározták. Az Egyesült Államok részvételével ez az arány még tovább emelkedik, elérve a GDP 2,76%-át.
Lengyelország, amelynek célja, hogy védelmi kiadásait 2026-ra a GDP 5%-ára emelje, a 32 szövetséges ország közül továbbra is a legnagyobb költekező marad, a becslések szerint idén a GDP 4,48%-át költötte hadseregére. Ezt követi a három balti ország.
Összességében a NATO európai és kanadai védelmi kiadásai évente 15,9%-kal emelkednek, ami ugyanakkor egy kis csökkenést tükröz a 2024-es számokhoz viszonyítva. Ennek ellenére ez az érték még mindig messze felülmúlja a 2021-ben tapasztalt 2,6%-os éves növekedést, ami előtt Oroszország megkezdte Ukrajna elleni teljes körű invázióját.
Az Egyesült Államok, Dániával karöltve, a hatodik helyet foglalja el a világ védelmi kiadásainak rangsorában, hiszen GDP-jének 3,22%-át fordítja erre a területre. A legfrissebb becslések alapján az USA idén körülbelül 980 milliárd dollárt (842 milliárd eurót) szán védelmi költségekre, ami meghaladja az Egyesült Királyság költségvetésének tízszeresét. Ez utóbbi reálértéken a második legnagyobb védelmi kiadónak számít a globális színtéren.
A legújabb információk mindössze néhány héttel azután érkeztek, hogy a szövetséges államok döntést hoztak katonai költségvetésük jelentős emeléséről. Ezen megállapodás értelmében vállalták, hogy a bruttó hazai termék (GDP) 3,5%-át védelmi kiadásokra fordítják, míg további 1,5%-ot a védelemmel összefüggő beruházásokra szánnak. Így a két szám összege eléri az 5%-os célt.
A legfrissebb célkitűzés, amelyet a szövetségeseknek 2035-ig el kell érniük, megerősíti Donald Trump amerikai elnök álláspontját. Trump már első ciklusa alatt, valamint a hatalomba való visszatérése óta folyamatosan bírálta az európai szövetségeseit, amiért nem fordítanak elegendő pénzt védelmükre. Ezen felül azt is javasolta, hogy Washington csökkentse a támogatásokat azoknak az országoknak, akik nem költenek eleget a védelemre.
Európa számára megnyugtató volt, hogy a vezetők csúcstalálkozójának zárásaként kiadott közös nyilatkozatban kiemelték: Oroszország továbbra is komoly, "hosszú távú fenyegetést" jelent az euroatlanti biztonság szempontjából.
Az európai szövetségesek jelenleg izgatottan figyelik, hogy Washington mennyire csökkenti jelenlétét Európában, miközben a figyelme fokozatosan az indo-csendes-óceáni térség felé irányul.
