Riasztó hírek érkeztek az Északi-sark vidékéről: tudósok drámai jóslatot osztottak meg, amely aggasztó képet fest a jövőről.
A tengeri jég, amely az óceán felszínén úszó fagyott tengervizet jelenti, az Északi-sarkvidéken jelenleg történelmi mélyponthoz közelít. Az utóbbi évtizedekben tapasztalható jégzsugorodást és vékonyodást a tudósok különös figyelemmel kísérik, hiszen a sarkkörök a bolygó leggyorsabban melegedő régiói közé számítanak.
Előző kutatások szerint ezek a területek akár négyszer olyan gyorsan melegedhetnek, mint a globális átlag.
A szakértők véleménye szerint a globális felmelegedés mögött az üvegházhatású gázok folyamatosan növekvő kibocsátása húzódik meg, ami az emberi tevékenység, különösen a fosszilis tüzelőanyagok iránti egyre nagyobb mértékű függőségünkből ered.
Alexandra Jahn, a Colorado állambeli Boulder Egyetem légköri és óceáni tudományok professzora, aki a kutatás egyik társszerzője, a The Independentnek adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az éghajlati modellek elemzése azt jelzi: ha nem sikerül megfékezni a Föld globális átlaghőmérsékletének növekedését a kritikus 1,5 Celsius-fokos határ alatt,
Ebben az évszázadban biztosra vehető, hogy az északi-sarkkörön jégmentes időszakokat fogunk tapasztalni.
Az Északi-sarkvidék idén nyár végére már mintegy 50%-kal kevesebb tengeri jéggel büszkélkedhet, mint az 1980-as években. A tudósok úgy vélik, hogy a fokozódó klímaváltozás és a sarkvidéki hőmérsékletek emelkedése jelentősen hozzájárult a téli jégképződés késlekedéséhez, emellett a kialakuló jég is vékonyabb a megszokott normánál.
A modellek előrejelzései alapján a jövőben egyre erősebb viharok és hőhullámok várhatóak, ahogy a globális felmelegedés folytatódik. Jahn megjegyzése szerint ez a folyamat jelentős mértékben hozzájárul a jégsapkák és gleccserek olvadásához.
Amikor eljutunk a jégmentesség állapotába, a Jeges-tenger területének 94%-án már nem marad jég.
- hangsúlyozta Jahn. A kutató azt is hozzátette, hogy ezzel a "fehér" helyett innentől egy "kék" Jeges-tengerhez kell majd hozzászoknunk, ami egyértelműen szemléltetni fogja az emberek által kibocsátott üvegházhatású gázok hatásait a természetes környezetre.
A colorado-i Nemzeti Hó- és Jégadatközpont műholdas adatai alapján a kutatók biztosak abban, hogy az Északi-sarkvidék még több jeget fog veszíteni. A legtöbb modell tág intervallumban képes csak a jelezni, hogy mikor számíthatunk az első "jégmentes" napra a Jeges-tengeren.
Az előrejelzések alapján 3 és 50 év között bármikor bekövetkezhet az első olyan nap, amelyre eddig még nem volt példa, függetlenül attól, hogy az emberiség képes-e mérsékelni az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Jahn hangsúlyozta, hogy a jégmentes Északi-sarkvidék drámai módon befolyásolja majd az éghajlati rendszert, az ökoszisztémák működését, valamint az ott élő közösségek mindennapi életét.
