"Nem egyszerű feladat két extraligás csapatot működtetni egyetlen klub keretein belül."

Extraligás ezüst a férfiaknál, extraligás bentmaradás női vonalon - a komáromi röplabdaklub történelmi idényen van túl. Ferencz Dáviddal, az egyesület alelnökével, menedzserével a nemzetközi kupaszereplésről, a saját nevelésű játékosokról és az anyagiakról is szót ejtettünk.

Mennyire bosszantó vagy épp fájó visszagondolni a pozsonyi VKP elleni döntősorozat harmadik, hazai meccsére, amikor a sorozat 1:1-es állásánál, 2:0-nál úgy tűnt, a visszaszerzett pályaelőnnyel elég csak a hazai találkozókat behúzni és aránylag simán meglehet a bajnoki címvédés?

A mérkőzés után az érzés, hogy itt maradtunk alul, igazán fájó volt. Nem csupán a vezetőség és az edzők, hanem a játékosok szívét is megviselte a vereség. Közel álltunk a győzelemhez, sőt, úgy érzem, már az első meccs során is lett volna lehetőségünk a diadalra Pozsonyban. A VKP viszont egy rendkívül kiegyensúlyozott csapat, tele tapasztalt játékosokkal, akik még kedvezőtlen helyzetből is képesek megfordítani a találkozót. Olyan röplabdázóik vannak, akik nem csupán egy-egy kiemelkedő szervát tudnak bemutatni, hanem sorozatban négy-öt erőteljes ütést is végrehajtanak. Olyan bombákat vágnak, amelyek méltán érnek ász értéket.

A harmadik meccsen négy játszmán át kimagasló játékot nyújtottunk. A VKP a harmadik szettől úgy kezdett adogatni, hogy nekünk azzal nagy gondjaink támadtak, nem voltak kompaktak a sávjaink. Azon a találkozón egyértelműen a szervák-labdafogások voltak a mérvadóak, sőt, a többin is. Nálunk az utóbbi picit gyengébb volt, ebből kifolyólag pedig a támadásépítések sem lehettek olyan hatékonyak.

A szezon másik csúcspontja a Challenge Cup-szereplés volt, ahol picit hasonló helyzet állt elő: a 2. fordulóban a svájci Näfels otthonában már-már úgy tűnt, meglesz az idegenbeli győzelem és a továbbjutás a hazai vereség után. Az, hogy nem jött össze egy újabb kör, mennyire vetette vissza a csapatot mentálisan? Hogy már "csak" a hazai küzdelmek maradtak?

A kinti mérkőzésnek 3:1-re kellett volna zárulnia a mi javunkra... Néhány napba telt, hogy feldolgozzuk az eseményeket, de végül összeszedtük magunkat, és elhatároztuk, hogy ami megtörtént, az megtörtént; tovább kell lépnünk, és a bajnokságra összpontosítunk. A bajnokság során teljes mértékben megvalósítottuk céljainkat, hiszen sikerült érmet szereznünk. A vezetőség szempontjából egy eredményes idényt tudhattunk magunk mögött, külön öröm volt, hogy a női csapatunkat is sikerült az extraligában tartanunk.