Egy területbitorló pusztításának következtében egy különleges szöcskefaj élőhelyének egy jelentős része tűnt el, amely a természetvédelmi szempontból kiemelkedő értéket képviselt.

Lekaszált terület az Óbudai Mocsárosnál, 2025. június 12-én - Kép: Bődey János / Telex

A cikknek így kellene indulnia: "Cukorborsó hercegkisasszony fűszál hintóján lengedez a rét felett, a nap hét ágra süt, körötte zsong a táj. Mikor elégedetten hátradől, és szeme sarkából megpillantja udvarlói hosszú sorát, Cukorborsó királyság minden hű lovagját, kacéran felkacag, és csak kacag, kacag." E vízióm az óbudai Mocsárosban született meg egy hete, mikor az élettel teli réten guggolva végre személyesen is találkozhattam az elmúlt évek egyik legmeghatározóbb budapesti természetvédelmi felfedezésével, a fokozottan védett magyar tarszákkal. E csodás kis lényekre egy fiatal kutató bukkant rá, a Telex korábbi riportja nyomán, és a találkozásunk varázsa, mint egy mesebeli pillanat, mélyen megérintett.

Riportunk közzétételét felfüggesztettük, hogy megóvjuk a területet, valamint a példányonként 100 ezer forint természetvédelmi értékű, szaporodási időszakban lévő egyedeket a turisták esetleges káros hatásaitól. Eközben azonban egy illegálisan tevékenykedő tehenész több mint négy hektáron kaszálta le a tarszák élőhelyét biztosító védett gyepet. Ez a cselekedet a rendőrség figyelmét is felkeltette, és természetkárosítás gyanújával eljárást indítottak az ügyben.

A fiatal kutató, Duchaj Benjamin a korábbi riport nyomán ellátogatott a Mocsáros területére, hogy felkeresse kedvenc kutatási alanyát. Gondosan átvizsgálta a helyszínt, és felfedezte, hogy ez a különösen védett, Natura 2000-es státusszal rendelkező faj – melynek természetvédelmi értéke példányonként 100 ezer forint – szinte mindenhol jelen van a Mocsárosban, méghozzá többezer egyedet számlálva.

Miután a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság hivatalosan is megerősítette a tarszák populációjának jelenlétét a régióban, a Pest Vármegyei Kormányhivatal intézkedéseket hozott. Ennek értelmében a Mocsáros területén szigorú korlátozások lépnek életbe: itt tilos minden olyan tevékenység folytatása, amely bármilyen módon veszélyeztetheti a magyar tarszák élőhelyét. Még a kaszálás és a legeltetés is szigorúan szabályozott, hogy megőrizzük e különleges faj természetes környezetét.

Tavalyra a Mocsáros területe már 75 hektáron védetté vált a tarsza jelenléte miatt, ami lehetőséget teremtett arra, hogy a korábban közparki funkcióval rendelkező további 12 hektárral bővítsük a védett területet. Így összesen 88 hektáron élvezhetjük a természet védelmét.

A Cukorborsó hercegkisasszony és udvarlói, avagy a magyar tarszák szaporodási időszakáról szóló riportot a természetvédelmi szakértők kérésére eddig nem hoztuk nyilvánosságra. Ennek oka, hogy tartottunk attól, hogy a cikk megjelenése tömeges látogatókat vonzana a területre, akik a tarszák fényképezésére összpontosítanának. Ez pedig súlyosan veszélyeztetné az élőhelyüket és zavart okozhatna a párzási időszakban.

Június 11-én, szerdán értesültünk arról, hogy a Mocsárosban egy gazdálkodó, aki régóta illegálisan bitorolja a területet és tehenészetet üzemeltet, a kormányhivatal általi tiltás ellenére engedély nélkül gépi kaszálásba kezdett egy gyepen. Információink szerint a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) természetvédelmi őrszolgálata állampolgári bejelentés nyomán érkezett a helyszínre, de sajnos mire odaértek, a gazdálkodó már egy hektárnyi területet lekaszált. Az őrök azonnal leállíttatták a kaszálást, és értesítették a rendőröket. Közben a gazdálkodó képviselője, aki a természetőrök jelentése alapján azt tanácsolta neki, hogy folytassa a munkát, azt állította, hogy ők jogszerűen kívánják elbitorolni még nagyobb területet a fővárostól, és ezen gazdálkodást végezni.

A természetvédelmi őrök többször is figyelmeztették a hatóság képviselőit, hogy a természetvédelmi területeken mindenféle munkálatot csak megfelelő természetvédelmi engedéllyel lehet végezni. Ezen a területen különösen fontos figyelni a magyar tarsza és más védett fajok védelmére, mivel a kaszálás jelentős károkat okozhat a környezetben. Az ilyen tevékenység pedig a büntető törvénykönyv szerint bűncselekménynek minősül. A rendőrség azonban kezdetben nem értette meg a jogi helyzet komolyságát, és nem avatkozott be. Állítólag azt válaszolták, hogy nem tudnak intézkedni, mivel nem látják megalapozottnak a természetkárosítás tényét; az adatokat feljegyzik, és a bíróságra bízzák a helyzet eldöntését.

A természetőrök véleménye szerint bűncselekmény gyanúja esetén a rendőrségnek nemcsak joga, hanem kötelessége is lett volna beavatkozni. Például elvehették volna a traktor kulcsát az eljárás idejére. Azonban, mivel a feltételezett bűncselekményt nem sikerült megakadályozniuk, a gazdálkodó, képviselőjére hallgatva, estére már több mint négy hektár gyepet kaszált le.

A Telex aznap este azonnal értesült a történtekről, így felvettük a kapcsolatot a III. Kerületi Rendőr-főkapitánysággal és a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal, hogy tisztázzuk, valóban jártak-e a helyszínen, intézkedtek-e a gazdálkodóval szemben, és van-e folyamatban eljárás az ügy kapcsán. Másnap reggel a BRFK sajtóosztálya megerősítette információinkat, közölve, hogy "a rendőrök megjelentek a helyszínen, meghallgatták az ott tartózkodókat, adatgyűjtést végeztek, és jelentést készítettek. A BRFK III. Kerületi Rendőrkapitánysága természetkárosítás gyanúja miatt nyomozást indított ismeretlen elkövető ellen."

Arra a kérdésünkre, hogy miért nem léptek közbe, miért nem akadályozták meg, hogy további területeket kaszáljon le a gazdálkodó, azt a választ kaptuk, hogy "a rendőrök kiérkezésekor munkavégzés nem zajlott. Az intézkedő rendőrök felszólították a jelenlévő férfit, hogy a továbbiakban hagyjon fel a munkavégzéssel, illetve ha folytatódik a területen a kaszálás, az további rendőri intézkedést von maga után. A kerületi rendőrök visszatérően ellenőrzik a területet. Amennyiben újabb bejelentés érkezik a rendőrségre, kollégáink megteszik a szükséges intézkedéseket."

Másnap reggel, 9 óra körül érkeztünk a területre, ahol a kaszálás éppen szünetelt. Azonban egy elhagyott sávban még felfedezhettük, hogy a munkálatok esetleg folytatódhatnak, és a már levágott növényzet is száradt, amit a fotóink is jól tükröznek. A lekaszált terület nem pontosan ott helyezkedett el, ahol a tarszákkal találkoztunk, hanem egy kicsit lejjebb, de még mindig a tarszák korábbi előfordulásának zónájában. Szerettük volna felvenni a kapcsolatot a gazdálkodóval, hogy megismerhessük az ő véleményét is, de sajnos a helyszínen nem volt jelen, és közvetlen elérhetőséget sem tudtunk beszerezni.

Felkerestük az Óbudai választókerület országgyűlési képviselőjét, Szabó Tímeát, aki a Párbeszéd színeiben politizál. A Telexnek nyilatkozva elmondta, hogy értesült a károkozásról, és tudomása szerint egy félreértés következtében első körben a II. kerületi rendőrjárőrök érkeztek a helyszínre, akik nem voltak tisztában az üggyel. Mivel az óbudai rendőrség jól ismeri a gazdálkodó helyzetét, csütörtök reggel kapcsolatba lépett a III. kerületi rendőrkapitánnyal, hogy tisztázzák a helyzetet.

Szabó Tímea a rendőrkapitánytól úgy értesült, hogy csütörtökön napközben a III. kerületi rendőrök mentek ki a helyszínre, és azt tapasztalták, hogy újabb kaszálás nem történt, ugyanakkor felhívták a gazdálkodó figyelmét arra, hogy természetkárosítás gyanúja miatt eljárás indult, és ha a szakemberek találnak elpusztult védett élőlényeket, akkor komolyabb retorziókra is számíthat. Szabó Tímea azt az ígéretet kapta a rendőrségtől, hogy ha a gazdálkodó ennek ellenére újrakezdené a kaszálást, akkor feltétlenül intézkedni fognak ellene.

A képviselő arról tájékoztatott, hogy ezzel a gazdálkodóval már a múltban is adódtak gondok. Nem csupán az eddig észlelt illegális tevékenységei miatt, hanem azért is, mert áramot juttatott az önkényesen lezárt terület kerítésébe, miközben kutyáival félemlítette meg a környéken sétálókat.

Jelen információink szerint a FÖRI természetvédelmi őrei folytatják a természetkárosítás nyomainak felkutatását, felfedezve a magyar tarszák elpusztult példányait is a lekaszált növényzetben, több más védett növény- és állatfaj mellett. A helyzetet azonban nehezíti, hogy a területet hamarosan ellepték a seregélyek, akik számára a munkálatok utáni táj igazi lakoma volt, mintha csak egy gazdagon megterített asztal várta volna őket.

A most illegálisan, természetvédelmi területen kaszálást végző gazdálkodóval évek óta egyeztetést folytat a Fővárosi Önkormányzat, hogy az általa elbitorolt területről az állataival együtt menjen el, és adja vissza a fővárosnak mint jogos tulajdonosának. Már a tavaly áprilisi cikkünkben is szó volt róla, akkor Takács Noémi, a Fővárosi Önkormányzat Tájépítészeti Osztály Természetvédelmi Csoportjának vezetője azt mondta a Mocsárosban illegálisan élőkről, hogy "amikor a nyolcvanas években a főváros kitalálta, hogy itt óriási lakótelep lesz, akkor az itteni zárt kertekben élő lakókat kártalanították, mindenkinek el kellett volna költöznie. Páran azonban maradtak, mivel az ingatlanok csak fokozatosan lettek elbontva, de vannak olyanok is, akik újonnan költöztek be, vagy illegálisan használnak területeket."

Az egyik mezőn szembe is találkoztunk területbitorlókkal, marhák legeltek egy villanypásztor és egy rozsdás kád mellett. Mint kiderült, a nagyjából harminc állatot tartó nő illegálisan hozott ott létre egy tehenészetet, ráadásul ő és élettársa az elmúlt években egyre nagyobb és nagyobb területeket kerített le magának, immár több mint 14 hektárt.

"Normális kommunikációra nem számíthatunk, ha bárki megpróbálja megközelíteni a teheneiket; minősíthetetlen hangnemben űzik el. Szeretném tisztázni, hogy nem arról van szó, hogy kilakoltatunk valakit, hanem arról, hogy valaki illegálisan foglalja el a Fővárosi Önkormányzat területét, amiért már egyszer kártalanítást kapott" - nyilatkozta Bardóczi Sándor főtájépítész. Ez a magatartás nemcsak jogellenes, hanem a természetvédelem szempontjából is rendkívül káros, hiszen ha egy területen túl sok szarvasmarha tartózkodik, akkor taposásukkal és túllegelésükkel tönkreteszik a védett gyepeket.

A legutóbbi kaszálás hátterében a fővárosi szakemberek szerint két fő tényező állt. Egyrészt, a Fővárosi Önkormányzat jogi osztálya megpróbált baráti úton egyezséget kötni a gazdálkodó párral, valamint az általuk megbízott képviselővel. Céljuk az volt, hogy a már korábban felajánlott területet újra rendelkezésükre bocsássák, ezzel megakadályozva, hogy az állatok hajléktalanná váljanak. Másrészt, az egyezkedés mellett párhuzamosan egy kormányhivatali eljárás is zajlott, amely a természetvédelmi szempontokat figyelembe véve igyekezett megoldani a villanypásztorral körülkerített terület problémáját, hogy az állatok szabadon távozhassanak.

Takács Noémi a Telexnek kifejtette, hogy a Fővárosi Önkormányzat csütörtökön büntetőfeljelentést tett természetkárosítás gyanúja miatt. Ezen kívül a gazdálkodónak további jogi következményekkel is számolnia kell, mivel a főváros tulajdonosi engedélye nélkül végzett kaszálást egy védett természeti területen.

Korábbi riportunk elkészítésekor Duchaj Benjamin, a fűhálóval dolgozó fiatal kutató, a gyep alatti területen három-négy lépésenként bukkant rá egy-egy tarszára. Ez a megfigyelés csupán spekulációra ad lehetőséget, amikor arról van szó, hogy hány tarsza szenvedett károkat a több mint négyhektáros lekaszált területen, és mekkora mértékű lehet a természetvédelmi veszteség. Ha figyelembe vesszük, hogy egyetlen tarsza értéke 100 ezer forint természetvédelmi szempontból, akkor már 100 példány elpusztulása is tízmilliós nagyságrendű kárt jelenthet. Ez pedig még nem is számolja a többi védett növény- és állatfaj elpusztításából származó következményeket.

A nagyjából 88 hektáros kiterjedésű Mocsároson (a III. kerületi Gladiátor utca-Aranyhegyi út-Határ út által határolt területen) ugyanis olyan védett növényfajok is élnek, mint a mocsári kosbor és a mocsári csorbóka. A védett állatok közül előfordul itt a magyar tarszákon kívül többek között szürke gém, zöld küllő, függőcinege, nádi tücsökmadár, foltos nádiposzáta, barátposzáta, csilpcsalpfüzike, cigánycsuk, dunai tarajosgőte, vízisikló, fürge gyík, kecskebéka, vöröshasú unka, pézsmacincér, nappali pávaszem és kékfutrinka is.

Barabás Sándor, a fővárosi természetvédelmi csoport elkötelezett tagja, óvatosan nyilatkozott a jelenleg folyamatban lévő vizsgálatokról, elkerülve a pontos becslések megadását. A Telexnek elárulta, hogy a Mocsárosban végzett kaszálás során használt traktorra szerelt dobkasza a természetvédelmi szempontok szerint a legnagyobb károkat okozó eszközök közé tartozik. A gyorsan forgó mechanizmus miatt a lassú mozgású állatoknak gyakorlatilag nincs esélyük a menekülésre, és a szívóhatás következtében sok ízeltlábú, amelyik el akarna ugrani vagy felrepülni, szintén jelentős veszélynek van kitéve. Ráadásul a traktorok által okozott taposás is komoly aggályokat vet fel a természetvédelmi szempontok tükrében.

Barabás hangsúlyozta, hogy a magyar tarszók kaszálásának időpontja kritikus szerepet játszik, mivel a nem megfelelő időben végzett munkálatok súlyos következményekkel járhatnak. Az egyik legszembetűnőbb hatás a mechanikai sérülések előidézése, amely akár az állatok elpusztulásához vagy súlyos károsodásához is vezethet. Az ilyen sérült vagy elpusztult egyedek nem tudnak részt venni a szaporodásban, ami különösen aggasztó, mivel a kaszálás gyakran a szaporodási időszakra esik.

Barabás megállapítása szerint a gyep lekaszálásának közvetett következményei is jelentősek. Egyrészt hirtelen megszünteti a tarszák táplálékbázisát egy jelentős területen, ahol a lassú mozgású egyedek számára rendkívül nehézséget jelent a megfelelő élőhely keresése. A magas fű nem csupán táplálékforrást biztosít számukra, hanem rejtőzködési lehetőséget is, ami a ragadozók elől való elbújást segíti. Amikor ez a védelmi lehetőség eltűnik a lekaszált területen, a vándorlásra kényszerült tarszák jelentős része a ragadozók, különösen a madarak, prédájává válik.

A természetvédelmi szempontú gyepgazdálkodásban a kaszálatlan búvósávok és foltok kiemelt szerepet játszanak. Ezek a területek nem csupán táplálékforrást biztosítanak, hanem biztonságos búvóhelyet is nyújtanak az ott élő fajok számára, így segítve a biológiai sokféleség megőrzését. Ezen elemek fontos szerepet töltenek be abban, hogy a helyi ökoszisztéma stabil maradjon, és a különféle élőlények megfelelő életkörülmények között fejlődhessenek.