A szakképzett munkaerő száma folyamatosan csökken, ami komoly kihívás elé állítja a munkaerőpiacot.

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint Szlovákia 2023-ra az Európai Unió átlagos termelékenységi szintjének 79,5 százalékát érte el. Ez jelentős visszaesést mutat a 2010-es adatokhoz képest, amikor az ország teljesítménye még az uniós átlag 85,2 százalékán állt.

A visszaesés mögött a szlovák vállalatok modernizációs folyamataiban tapasztalható lassúság húzódhat meg, ami hátrányos helyzetet teremt a nemzetközi piacon. Míg sok uniós ország folyamatosan és dinamikusan fejleszti a termelési technológiáit, addig Szlovákiában a termelékenység 2022-ben 1,3 százalékkal csökkent, és 2023-ra mindössze 1,1 százalékos növekedést sikerült elérni.

A modern gépek és robotizált technológiák bevezetésére irányuló törekvéseket a szakképzett munkaerő hiánya jelentős mértékben hátráltatja.

Két évtizeddel ezelőtt Szlovákia előnye a rendelkezésre álló és technikailag képzett munkaerő volt, akkor a problémát a munkahelyek hiánya jelentette. Ma a helyzet éppen az ellenkezője. Van elég üres állás, de hiányoznak a szakképzett munkavállalók

„Tedd különlegessé a szövegedet!” – hívta fel a figyelmet Adrián Ďurček, a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara oktatási ügyekért felelős szakembere.

A szlovákiai cégek már régóta kritikát fogalmaznak meg az oktatási rendszer struktúrájával kapcsolatban, amelyet hiányosnak tartanak, amikor a diákok munkaerőpiaci felkészültségéről van szó. Évente több ezer fiatal hagyja el az iskolapadokat anélkül, hogy a megszerzett tudás és készségek összhangban lennének a gazdaság igényeivel. Ez a helyzet nemcsak a fiatalok elhelyezkedését nehezíti meg, hanem a munkaadók számára is komoly kihívásokat teremt, mivel nehezen találják meg a megfelelően felkészült munkaerőt.

A problémát tovább súlyosbítja az oktatási rendszer széttagolt irányítása. Míg az általános iskolák fenntartása az önkormányzatok feladata, a középiskolákat regionális szinten működtetik, az egyetemeket pedig autonóm szenátusok irányítják. Ennek következtében hiányzik az oktatás különböző szintjei közötti egységesség és folytonosság, ami megnehezíti a diákok számára a gyakorlati ismeretek megszerzését és alkalmazását.

Nincs átfogó felelősség az oktatás és a munkaerőpiac közötti átmenet biztosítására, és ez komoly problémát jelent

- emeli ki Ďurček, hangsúlyozva, hogy az oktatási reform és a vállalatokkal való szorosabb együttműködés nélkülözhetetlen a helyzet kedvezőbbé tételéhez.