Európa képtelen lenne hatékonyan reagálni Ukrajna helyzetére az Egyesült Államok támogatása nélkül.

Azon amerikai követelés miatt, hogy katonai erőt biztosítson egy jövőbeli ukrajnai békemegállapodás érvényesítéséhez, Európa kényszerhelyzetben találja magát.

Szakértők szerint az európai békefenntartók Ukrajnába küldése szétfeszítheti és gyengítheti a NATO saját védelmi erőit, és a misszió sikeréhez továbbra is szükség lenne az Egyesült Államok támogatására. Míg az amerikai katonák közvetlen részvétele talán nem lesz szükséges, az elrettentés az amerikai közepes hatótávolságú rakéták és végső soron nukleáris fegyverek formájában továbbra is kulcsfontosságú marad - írta meg a Reuters.

Nem vagyok teljesen meggyőződve arról, hogy bármilyen biztonsági garancia ténylegesen megbízható lehet egy olyan agresszív és nacionalista vezető, mint Putyin esetében, kivéve, ha valamilyen módon az amerikaiakat is bevonják a folyamatba.

„Tedd különlegessé a mondanivalódat!” – hangsúlyozta Mark Lyall Grant, aki Nagy-Britannia nemzetbiztonsági tanácsadójaként szolgált Trump első elnöki ciklusa alatt.

Európai tisztviselők véleménye szerint csupán egy amerikai garancia lenne képes biztosítani az európai békefenntartók védelmét és megakadályozni Oroszországot abban, hogy újabb támadást indítson Ukrajna ellen a jövőben.

A múlt héten Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke váratlan lépést tett, amely megrázta az európai közvéleményt: megkezdte a béketárgyalásokat Oroszországgal, amelyek kedden Rijádban indultak el. Pete Hegseth, a védelmi miniszter, a szövetségesekhez intézett üzenetében hangsúlyozta, hogy "bármilyen biztonsági garanciát komoly harcértékű európai és nem európai katonai egységeknek kell támogatnia."

A hétfői párizsi rendkívüli ülésén az európai vezetők továbbra is eltérő álláspontokat képviseltek arról, hogy szükséges-e békefenntartókat küldeni Ukrajnába. Ezt a javaslatot Franciaország indítványozta, és a téma már tavaly óta napirenden van több európai ország között folytatott tárgyalások keretében.

Egy ilyen erő jelentős mértékben fokozná az Oroszországgal való közvetlen összecsapás kockázatát, és arra kényszerítené az európai hadseregeket, amelyek az Ukrajnának nyújtott támogatások miatt már kimerítették fegyverkészleteiket. Ezek a hadseregek, amelyek eddig nagymértékben támaszkodtak az Egyesült Államok segítségére a nagyobb missziók során, kénytelenek lennének a megmaradt készleteik felhasználására.

Hétfőn Keir Starmer brit miniszterelnök azt mondta, hogy hajlandó lenne csapatokat küldeni Ukrajnába, de szükség lenne egy amerikai "háttérintézkedésre" is.

Szakértők figyelmeztetnek arra, hogy egy jelentős létszámú európai erő Ukrajnába való telepítése gyengítheti a NATO védelmét az Oroszország által előidézett fokozódó fenyegetéssel szemben. A konfliktus lezárása ugyanis lehetőséget adhat a hadigazdaságok számára, hogy gyorsan feltöltsék katonai készleteiket, így újabb kihívásokkal szembesülhet a szövetség.

Néhányan kétségbe vonják, hogy az európai államok, amelyek a hidegháború lezárását követően évtizedeken át élvezhették a viszonylagos békét, valóban képesek lennének gyorsan elegendő harcképes erőt felállítani. Különösen aggasztó lehet ez a helyzet, ha arra kérnék őket, hogy megvédjék a több mint 2000 kilométer hosszú határszakaszt, amely Oroszországot és Moszkva szövetségesét, Belarusszot köti össze.

Claudia Major, a német SWP agytröszt szakértője rámutatott, hogy egy ilyen békeerő felállítása az európai országok számára szinte lehetetlen feladat lenne. Az ehhez szükséges létszámot illetően a becslések 40 ezer és 150 ezer katona között változnak, figyelembe véve az ukrán fegyveres erőket is – nyilatkozta az ARD német televíziónak. Érdemes megjegyezni, hogy a NATO koszovói békefenntartó missziója 1999-ben 48 ezer katonával kezdődött, és egy mindössze 11 ezer négyzetkilométeres területet védett. Ezzel szemben Ukrajna területe közel 55-ször nagyobb.

Jelenleg az európai országok számára nem áll rendelkezésre ekkora erőforrás, hacsak nem hajlandók kompromisszumot kötni saját védelmük vagy például a Baltikum tervezett biztonsági intézkedéseinek árán. Emellett a felderítés, légvédelem és tűzvezetés terén kulcsfontosságú képességek hiányoznak, melyek terén csupán az Egyesült Államok rendelkezik megfelelő szintű kapacitással.

- mondta Major.

Michael Kofman, a Carnegie Endowment vezető munkatársa szerint három dandár, azaz háromezer-ötezer fős egységek egyidejű bevetése elegendő lehet a front négy-öt szektorának biztosítására, ahol jelenleg a harcok összpontosulnak.

A pihenés és kiképzés céljából történő szokásos rotációk megháromszoroznák a szükséges létszámot, talán 50 ezerre, "anélkül, hogy a regionális védelmi terv összes meglévő igényét törölnék" - tette közzé az X-en.

"Fontos, hogy a haderő számára zászlóaljak álljanak rendelkezésre a frontvonal közelében, nem pedig Nyugat-Ukrajnában, ahol csupán kiképzés folyik" – hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy ezeknek az egységeknek rugalmasan kell tudniuk mozogniuk.

A lényegi kérdés itt az, hogy milyen lépéseket kellene tennie ennek a haderőnek, és miként tudja hatékonyan megvalósítani az elrettentés célját.

- közölte. Azt is felvetette, hogy milyen katonai akciókat válthat ki a tűzszünet esetleges orosz megsértése.

Egyes elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy a kontaktvonal védelmét az ukrán haderőre kellene bízni, miközben a diszuptív fegyvereket az ország határain kívül kellene elhelyezni. Hegseth ugyan nem fogalmazta meg egyértelműen, hogy a békefenntartó egységeknek Ukrajnában kellene szolgálatot teljesíteniük, de világossá tette, hogy az ügy nem tartozik a NATO kölcsönös védelmi záradékának, az 5. cikkely keretein belül.

Szergej Lavrov, Oroszország külügyminisztere, a múlt héten Rijádban tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az Oroszország számára teljesen elfogadhatatlan a NATO-tagállamok katonai jelenléte Ukrajnában, függetlenül attól, hogy milyen zászló alatt működnek.

Az Ukrajnán kívülről történő elrettentés azonban más dilemmát jelenthet az európaiak számára, akiknek nincsenek olyan közepes hatótávolságú fegyvereik, amelyek a tűzszünet megsértésének megtorlásaként távolról is csapást mérhetnének orosz célpontokra. Nem rendelkeznek az Egyesült Államok hatalmas nukleáris arzenáljával sem, amely a végső elrettentő erőt jelenti a nukleáris fegyverekkel rendelkező Oroszországgal szemben.