Európa sorsa kérdésessé vált, Draghi helyzete is ingadozik, Franciaországra pedig különösen nehéz idők várnak – legalábbis az Economist véleménye szerint. A Mandiner cikke ezzel a komoly helyzettel foglalkozik.

Az Economist legfrissebb vezércikkében Franciaország és az Európai Unió gazdasági helyzetét és politikai szerepét egy meglehetősen sötét perspektívából vizsgálja. A cikk hangsúlyozza, hogy a franciaországi események nem csupán lokális problémák, hanem figyelmeztető jelek az egész kontinens számára. Az elemzés szerint a jelenlegi kihívások komoly következményekkel járhatnak, amelyek az unió jövőbeli stabilitását és fejlődését is érinthetik. Az Európának érdemes lenne komolyan vennie ezeket a történéseket, és tanulnia belőlük a jövőbeli nehézségek elkerülése érdekében.

A politikai fragmentáció, a költségvetési zűrzavar és a választók "felelőtlensége" - ahogy a cikk fogalmaz - mind arra utalnak, hogy a kontinens egyre mélyebb válságba süllyed.

A vezércikk szerint ugyanis Franciaország hagyományos politikai pártjai - a balközép és a jobbközép - szinte teljesen szétmorzsolódtak. Az utóbbi elnökválasztások első fordulójában a választók fele - a szerintük - "szélsőséges" jelöltekre szavazott, ami egyértelműen jelzi az elégedetlenséget. "A választók nem hajlandók szembenézni a gazdasági realitásokkal" - írja az Economist. Emmanuel Macron elnök számos reformot próbált véghez vinni, de politikai támogatás hiányában rendre kudarcot vallott.

A politikai táj iránytalan vizein Franciaország egyre ingatagabb helyzetbe kerül. A Nemzetgyűlésben egyik párt sem tudott stabil többséget kialakítani, ami azt jelenti, hogy a közeljövőben valószínűleg rövid életű kisebbségi kormányok váltják egymást. Ez a helyzet jelentős mértékben megnehezíti a reformok végrehajtását, és az új választások sem biztos, hogy megoldást hoznak, mivel "nincs garancia arra, hogy bármely párt vagy koalíció többséget szerezzen" - figyelmeztet a cikk, rávilágítva a politikai instabilitás következményeire.

A francia helyzet azonban a vezércikk szerint nem egyedi. "Egy vagy más formában Európa nagy része ugyanebben a csapdában vergődik." A kontinens gazdaságai lassan növekednek, miközben a védelmi kiadások, az idősödő népesség és az egyre nagyobb szociális terhek mind több pénzt igényelnek. Franciaország és Németország gyengesége pedig az egész EU-t bénítja.

A megállapítás szerint a választók mostanság inkább azokban bíznak, akik a) "szélsőséges nézeteket vallanak", b) "az elégedetlenség fokozásával próbálnak hatalomra jutni". Más szavakkal, az emberek azzal próbálnak javítani a helyzetükön, hogy nyíltan felvállalják a meglévő problémákat, és ezáltal reflektorfénybe helyezik a társadalmi gondokat.