Ezek a fiatalok pénzt áldoznak arra, hogy a látszat kedvéért úgy nézzen ki, mintha munkát végeznének: mi zajlik itt valójában? - Pénzcentrum

Kínában egyre nagyobb népszerűségnek örvend a fizetős álmunkahelyek koncepciója, ahol fiatalok hajlandóak pénzt áldozni arra, hogy irodai környezetben tölthessék el mindennapjaikat, a munkanélküliség helyett. Ezt a BBC számolt be róla.

A fiatalok körében tapasztalható magas munkanélküliség és a nehéz gazdasági helyzet Kínában egy különös jelenséghez vezetett: a fiatalok hajlandóak pénzt áldozni arra, hogy irodai környezetben végezzenek munkát. Ez a trend annyira népszerűvé vált, hogy szinte egy teljes iparág bontakozott ki körülötte.

A 30 éves Shui Zhou, akinek élelmiszeripari vállalkozása 2024-ben csődbe jutott, naponta 30 jüant (körülbelül 1500 forintot) költ, hogy belépést nyerjen a Dongguan városában található Pretend To Work Company irodájába. Itt öt "kolléga" társaságában tölti a mindennapjait, és saját elmondása szerint sokkal boldogabb, mint azelőtt volt.

Hasonló vállalkozások működnek Kína számos nagyvárosában, többek között Sencsenben, Sanghajban, Nankingban, Vuhanban, Csengtuban és Kunmingban. Ezek az irodák valódi munkahelyekhez hasonlítanak: számítógépekkel, internetkapcsolattal, tárgyalókkal és teakonyhával felszereltek.

A résztvevők nem csupán üldögélnek, hanem állást kereshetnek, vagy saját vállalkozásuk elindításán dolgozhatnak. A napi 30-50 jüanos díj gyakran tartalmaz ebédet, nassolnivalót és italokat is.

Christian Yao, a Victoria Egyetem kínai gazdasági szakértője Wellingtonban, úgy véli, hogy ez a jelenség mára széles körben elterjedt.

A gazdasági átalakulások és az oktatás, valamint a munkaerőpiac közötti különbségek következtében a fiatalok számára elengedhetetlenek azok a helyszínek, ahol átgondolhatják jövőbeli lépéseiket, vagy ahol ideiglenes munkalehetőségeket találhatnak.

Zhou a Xiaohongshu közösségi platformon bukkant rá a vállalatra. Meggyőződése, hogy az irodai légkör segítene neki az önfegyelem fejlesztésében. Már több mint három hónapja rendszeresen látogatja a helyszínt, általában reggel 8 és 9 óra között érkezik, és néha egészen este 11-ig bent marad. Szülei megnyugodtak, miután megosztotta velük az irodáról készült fényképeit.

Sanghajban a 23 éves Xiaowen Tang egy hónapig bérelt munkaállomást egy hasonló cégnél. Tavaly végzett az egyetemen, de még nem talált teljes munkaidős állást. Egyetemének íratlan szabálya, hogy a hallgatóknak egy éven belül munkaszerződést kell kötniük vagy gyakornoki igazolást kell bemutatniuk a diploma megszerzéséhez. Tang az irodai környezetről készült képeket küldte el az iskolának gyakornoki igazolásként, miközben valójában online regényeket írt némi zsebpénzért.

Biao Xiang, a németországi Max Planck Társadalomantropológiai Intézet igazgatója szerint a kínai "tettetett munka" trend a munkalehetőségek hiánya miatti "frusztráció és tehetetlenség érzéséből" fakad. "A tettetett munka egy burok, amit a fiatalok találnak maguknak, létrehozva egy kis távolságot a mainstream társadalomtól."

A Dongguani Pretend To Work Company 30 éves vezetője, Feiyu (álnevén) így fogalmazott: "Nem csupán munkaállomásokat kínálok, hanem a méltóságot, hogy ne érezd magad haszontalan embernek." Ő maga is átélte a munkanélküliség nehézségeit, miután a Covid-járvány következtében bezárt a korábbi kiskereskedelmi üzlete.

A Feiyu statisztikái alapján az ügyfelek 40%-a friss egyetemi végzős, akik azzal a céllal készítenek fényképeket, hogy igazolják gyakornoki tapasztalataikat volt tanáraik előtt. A fennmaradó 60% szabadúszóként dolgozik, közéjük tartoznak digitális nomádok, e-kereskedelmi vállalatok munkatársai és internetes írók. Az átlagos életkoruk körülbelül 30 év.

Zhou most az AI-készségei fejlesztésére fordítja ideje nagy részét, mivel észrevette, hogy egyes cégek kifejezetten ilyen képességeket keresnek a toborzás során. Úgy véli, ezek elsajátítása megkönnyíti majd számára a teljes munkaidős állás megtalálását.