Az EU konszenzus mechanizmusát a legnagyobb tagállamok felborították Ukrajna ügyében.
Az Európai Unió hagyományos döntéshozatali folyamatai egyre inkább képtelenek reagálni a sürgető biztonsági kihívásokra, így a kontinens vezető hatalmai a saját kezükbe vették az irányítást. Emmanuel Macron francia elnök Párizsban minicsúcstalálkozót hívott össze, ahol Németország, Olaszország, Spanyolország, Lengyelország, Dánia és az Egyesült Királyság vezetői találkoztak, hogy megfontolják Ukrajna támogatását és Európa jövőbeli védelmi stratégiáját. A találkozó egyértelműen jelezte, hogy bizonyos tagállamokat - különösen az Oroszországhoz közeledőket - szándékosan kizártak a megbeszélésekből, miközben sürgető szükség van egy egységes és hatékony európai biztonsági politika kidolgozására.
Európa a második világháború óta a legsúlyosabb biztonsági válságával néz szembe, ami arra késztette a kontinens meghatározó hatalmait, hogy eltérjenek a hagyományos, konszenzusra törekvő, 27 tagállamot tömörítő brüsszeli csúcstalálkozók kereteitől, és saját kezükbe vegyék a válság kezelését. Emmanuel Macron francia elnök Párizsban minicsúcstalálkozót szervezett, amelyre Németország, Olaszország, Spanyolország, Lengyelország, Dánia és az Egyesült Királyság vezetőit hívta meg, hogy megvitassák a biztonsági kihívásokat és Ukrajna támogatásának lehetőségeit.
A Politico által hivatkozott diplomáciai források alapján a közelgő csúcstalálkozóra nem kapott meghívót többek között Magyarország és Szlovákia. Ennek hátterében a párizsi kormány álláspontja áll, amely szerint...
A Moszkva iránti túlzott elköteleződésük miatt nem számítottak megbízható szövetségesnek a válságok kezelésében.
A kisebb EU-tagállamok, mint például Lettország és Észtország, nem részesültek meghívásban, holott ők az unió legszigorúbb álláspontját képviselik Oroszországgal szemben. Ez a helyzet világosan tükrözi, hogy
Az Európai Unió klasszikus döntéshozatali folyamatai, amelyek jellemzően hosszú tárgyalásokra és kompromisszumokra építenek, már nem megfelelőek a sürgető helyzetek hatékony kezeléséhez.
A párizsi találkozó célja az volt, hogy egy átfogó stratégiát dolgozzanak ki Európa számára arra az esetre, ha az Egyesült Államok védelmi támogatása csökkenne. Középpontban az állt, hogyan tudná Európa a leghatékonyabban támogatni Ukrajnát a békefeltételek elérésében, miközben saját védelmét is meg kell erősítenie Oroszországgal szemben. Különösen aggasztó volt a helyzet, mivel Donald Trump esetleges amerikai politikai visszatérése megváltoztathatja a transzatlanti kapcsolatokat. Az európai vezetők meglepődtek Trump csütörtöki bejelentésén, amely szerint hajlandó lenne tárgyalásokat folytatni Vlagyimir Putyinnal a háború befejezéséről.
Donald Tusk, a lengyel miniszterelnök, a találkozó fő céljaként azt fogalmazta meg, hogy Európa legjelentősebb és legelkötelezettebb államai közösen elemezzék a geopolitikai kihívásokat.
A találkozó ugyan nem hozott kézzelfogható megoldást Európa biztonsági problémáira, és nem született egységes stratégia Ukrajna védelmére sem, de rávilágított arra, hogy az európai országoknak fokozniuk kell védelmi képességeiket. A brit miniszterelnök, Keir Starmer felvetette, hogy brit katonákat küldene Ukrajnába egy esetleges tűzszünet fenntartására, de más vezetők, például Tusk és a német kancellár, Olaf Scholz, elzárkóztak ettől a lehetőségtől. A résztvevők egyetértettek abban, hogy Európának erősítenie kell saját védelmi kapacitásait, ám ennek megvalósítása hosszú távú stratégiát igényel, miközben Oroszország már teljes erővel a háború folytatására készül.
Az Európai Unió számára sürgős kihívás a védelemre fordított kiadások jelentős növelése, különösen az Egyesült Államok új adminisztrációjának ukrajnai háborúval kapcsolatos megközelítése miatt. Carlos Cuerpo spanyol pénzügyminiszter javasolta, hogy az EU közös adósságot bocsásson ki a védelem és más kapacitásfejlesztési intézkedések finanszírozására, mivel a jelenlegi pénzügyi szabályok lazítása nem elegendő a kihívások kezelésére.
A közös adósság kibocsátása politikai szempontból rendkívül kényes téma, különösen a fiskálisan óvatos észak-európai államok számára.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, azt javasolta, hogy a védelmi költségeket mentsék fel a költségvetési hiányt ellenőrző SGP-mechanizmus alól. Cuerpo azonban úgy véli, hogy ez a lépés nem fogja orvosolni a védelemre szánt források hiányosságait.
A védelemmel kapcsolatos kiadások növelésének alternatív megoldásaként Cuerpo azt javasolta, hogy az Európai Beruházási Bank védelmi célú beruházásait bővítsék, emellett pedig vonjanak be több magán- és kockázati tőkét. Az EU-tagállamok között a közös adósságkibocsátás támogatottsága nem egységes, és a jövőbeni német kancellár, Friedrich Merz, még nem mutatott egyértelmű hajlandóságot a közös eladósodásra.
A párizsi találkozó eddigi legfontosabb üzenete az volt, hogy az Európai Unió vezető államai csak olyan béketárgyalást fogadnak el, amelyet Ukrajna is érvényesnek tart, és elkötelezték magukat, hogy hajlandók tovább támogatni a háborúzó országot.
