Fico módszerét követve arra kényszerítenék a kormányt, hogy álljon ki az Oroszország ellen bevezetett EU-s szankciók mellett.
A képviselőnő rámutatott: az európai ügyekről szóló határozati javaslatokat a kormány akkor is köteles figyelembe venni, ha azokat legalább a képviselők egyötöde beterjeszti, és a parlament két héten belül nem fogad el másikat, illetve nem módosítja az eredetit. Ezt a közösségi oldalán osztotta meg, azzal együtt, hogy Robert Fico korábbi trükkjét alkalmazta, amit a jelenlegi miniszterelnök a Heger-kormány idején vetett be.
Kifejtette, hogy nagy érdeklődéssel figyeli, hogyan reagál a kormánykoalíció a jövő heti EU külügyi tanácsülés előtt kialakult helyzetre, ahol a szankciók is terítékre kerülnek. Szerinte nem kizárt, hogy a koalíció a hétvégén rendkívüli ülés keretében hívja össze a parlament európai ügyek bizottságát, hogy megpróbálja átdolgozni az ellenzék által benyújtott határozatot. Ezt a lépést ő a "legálisabb" megoldásként értékeli.
Egy másik lehetőség is fennáll: a nyári szünet következményeként nem biztos, hogy elegendő képviselőt tudnak mozgósítani a bizottsági ülés összehívásához, ami azt eredményezheti, hogy a határozat továbbra is hatályban marad. "Ez számukra kellemetlen helyzetet teremt, ezért valószínűleg próbálkozni fognak a döntés megkérdőjelezésével" - mondta Marcinková.
A képviselőnő felhívta a figyelmet arra, hogy ezt a parlamenti folyamatot korábban Robert Fico, a Smer-SD akkori ellenzéki vezetője is igénybe vette.
"Akkoriban én vezettem az európai ügyek bizottságát, és észrevettem Fico jogi manőverét, amellyel Ukrajna katonai támogatásának megakadályozását célozta. Összehívtam a bizottságot, és még a 14 napos határidő lejárta előtt elfogadtunk egy másik határozatot, amely semlegesítette Ficóét. Miután ez pánikot keltett a parlamentben, a plénum is elfogadott egy újabb határozatot" - emlékeztetett Marcinková.
A Denník N érdeklődött az ügy kapcsán Vincent Bujňák alkotmányjogász véleményéről, aki hangsúlyozta, hogy a határozat végrehajtása nem kényszeríthető ki. Hozzátette, hogy az alkotmánytörvény alapján a kormány vagy legalább 30 képviselő jogosult javaslatot tenni Szlovákia hivatalos álláspontjára az EU "egyéb ügyeiben". Emellett a parlament hallgatása implicit beleegyezésnek számít.
Egyúttal megjegyezte, hogy az értelmezés szempontjából lényeges eltérések mutatkoznak attól függően, hogy melyik eljárás keretében zajlik a döntéshozatali folyamat. Amennyiben az EU-tagállamok kormányképviselői szintjén történik a megbeszélés, úgy a parlament az európai ügyek bizottságára delegálja a döntéshozatali jogkört az ilyen jellegű kérdésekben.
Álláspontja szerint tehát ahhoz, hogy az orosz szankciók ügyében a határozat valóban kötelező legyen, az ellenzék által benyújtott javaslatot - még ha azt legalább a képviselők egyötöde is nyújtotta be - a 150 fős parlament többségének is el kellene fogadnia.
