Az államtitkár fontos határidőt osztott meg, amely jelentős átalakulásokat hozhat minden vállalkozás életébe.
Kép: Economx / Hartl Nagy Tamás - Szabados Richárd, aki az innováció és a technológiai fejlődés előmozdításáért felelős államtitkár a kis- és középvállalkozások terén.
A kormányzat új, négyszázmilliárdos csodafegyvere kapcsán továbbra sem mellékes Németország helyzete a gazdaságpolitika döntéshozói számára. Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára a Demján Sándor Program exporttámogató intézkedéseinek bemutatását követően az Economxnak elárulta, korábban nem csak a tárca, de a világon senki nem számított arra a németországi helyzetre, amivel most szembesülünk. Ha most nézzük akár gazdaságpolitikai, akár kormányzati szempontból Németországra, akkor nem azt látjuk, mint amihez hozzászoktunk, vagy amit tíz-tizenöt évvel ezelőtt Németország esetében tapasztaltunk, úgyhogy kíváncsian várjuk a fejleményeket - fogalmazott az államtitkár azzal kapcsolatban, hogy az idei évre vonatkozó előzetes optimista magyar gazdasági várakozásokat a német ipari termelés húzta keresztül.
Ugyanis azt az NGM részéről is elismerik, hogy Magyarország egy export-fejnehéz gazdaság, amely ráadásul Németországgal "üzemközösségi viszonyban" áll, ezért figyelemmel kell lenni a német folyamatokra.
Szabados Richárd megjegyezte, hogy a 2025-re várt három százalékos gazdasági növekedés a nemzetközi nagy elemzőcégek benchmark átlagára épül. Hozzátette, hogy az ennél magasabb előrejelzések már optimista várakozásnak minősülnek.
A kérdésünkre, amely arra vonatkozott, hogy a kormányzat miért látja reálisnak a bővülést a következő évben a jelenlegi tapasztalatok tükrében, az államtitkár kifejtette, hogy észlelnek egy jelentős likviditástöbbletet a vállalatoknál, amelyet aktiválni kívánnak. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez nem fog magától megvalósulni, mivel a vállalati szektor jelenleg óvatos megközelítést alkalmaz. Bár a szükséges források rendelkezésre állnak, a cégek inkább kivárnak - tette hozzá. Az államtitkár szerint a legújabb gazdasági programok és beruházási ösztönzők célja éppen az, hogy helyreállítsák a bizalmat a piacon. Emellett megemlítette, hogy külső támogatásra is szükség lehet, különösen az orosz-ukrán konfliktus, valamint az európai gazdaság általános visszaesése miatt.
Ezzel szemben a kormányzat által hirdetett gazdasági semlegesség fogalma válik hangsúlyossá.
A Demján Sándor Program kiemelkedő lehetőséget kínál, hiszen összesen 1400 milliárd forintnyi forrást mozgósít, amely jelentős támogatást nyújt a vállalkozások számára. E programhoz ráadásul 3000 milliárd forintnyi szabad likviditás is társul, amely jelenleg a cégek rendelkezésére áll. Ez a kombináció nemcsak a gazdasági növekedést segíti elő, hanem új lehetőségeket teremt a vállalkozások számára a fejlődés és a versenyképesség növelésében.
Szabados Richárd kijelentette, hogy ha a Demján Sándor Program teljesítése 2025-re csak a céljainak felét eléri, az máris jelentős hatással lehet a GDP-re. A jövőbeli lehetőségekkel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy mivel a program részleteit csak a következő év elején fogják nyilvánosságra hozni, fontos figyelembe venni a megvalósításra, beszerzésre és értékelésre fordított időt. Ennek következtében szerinte a 2025 második fele lesz az időszak, amikor a befektetések eredményei kezdik mutatni hatásaikat, és a gazdasági fellendülés is ekkor válik majd kézzelfoghatóvá. Így ő reálisnak tartja a háromszázalékos növekedést a jövőre nézve.
A kormányzat által bevezetett Új Gazdasági Akcióterv keretein belül
Nyolc plusz egy lépés segíti a magyar kis- és középvállalkozások, valamint a vállalkozások versenyképességének növelését és méretbeli fejlődését – ez a Demján Sándor Program lényege.
A kormányzat elképzelése szerint ezeknek a hiteleknek, vissza nem térítendő támogatásoknak, tőkefinanszírozásoknak (kiegészülve az adminisztrációs terhek csökkentésével) kell elérnie, hogy 2025-ben a magyar gazdaság képes legyen kitermelni a 3 százalékos bővülést.
Idén összesen hét (6+1) új intézkedés kerül bemutatásra:
Két programpont pedig marad 2025-re, az egyik az adminisztrációs terhek csökkentésére irányul, a másik pedig az uniós támogatásokat foglalja magába.
