Franciaországban kormányválság alakult ki, és az elnök bejelentette, hogy 48 órán belül új miniszterelnök kerül a posztra. A politikai helyzet gyorsan változik, és a következő lépések kulcsfontosságúak lehetnek az ország jövője szempontjából.
Emmanuel Macron francia elnök kedden jelezte a parlamenti pártoknak, hogy 48 órán belül szeretné kinevezi az új miniszterelnököt, és mandátuma végéig nem kíván kiírni új nemzetgyűlési választásokat - közölte az államfő környezete az AFP hírügynökséggel.
A Michel Barnier kormányával szembeni bizalmatlansági indítványt kezdeményező radikális baloldali Engedetlen Franciaország és a jobboldali szuverenista Nemzeti Tömörülés vezetőin kívül a köztársasági elnök valamennyi parlamenti párt képviselőjét fogadta kedden.
A másfél órás megbeszélés során Emmanuel Macron kifejtette, hogy...
"48 órán belül" szeretné az új miniszterelnököt kinevezni, de azt nem árulta el, hogy melyik táborból.
Az elnökségi források alapján Emmanuel Macron hangsúlyozta, hogy "a politikai erők között konszenzus alakult ki, miszerint többé nem kívánják a Nemzeti Tömörülés befolyása alatt állni".
Az államfő, aki az utóbbi időszakban rendszeresen egyeztetett a politikai pártok képviselőivel, kifejezte, hogy "nem szándékozik feloszlatni a nemzetgyűlést" és új választások kiírására sincs terve 2027 előtt, amely a mandátuma lejárati ideje. Az alkotmány értelmében legkorábban 2025 nyarán, tehát egy évvel az előző választások után lenne lehetősége erre.
Franciaország nyara különleges politikai eseményekkel telt, hiszen csaknem két hónapon keresztül egy lemondott kormány ügyvezető irányítása alatt működött. Ez a helyzet a július 7-i előrehozott választások következményeként alakult ki, ahol a Nemzetgyűlés három frakcióra szakadt, összesen 11 képviselőcsoporttal, és egyik párt sem tudta megszerezni az abszolút többséget. Szeptemberre a centristák és a jobbközép köztársaságiak kisebbségi kormányt alakítottak, míg a választásokon legjobban szereplő baloldali pártok és a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés a kormányból kimaradva ellenzéki szerepben maradtak.
A múlt szerdán a bizalmatlansági indítvány révén a kisebbségi kormányt végül két tömb hárította el, amely a parlamenti eljárás megkerülésével próbálta érvényesíteni a jövő évi költségvetésben tervezett megszorításokat.
A keddig tartó egyeztetéseket követően Olivier Faure, a Szocialista Párt első titkára, valamint Marine Tondelier, a Zöldek vezetője, akik a baloldali szövetség tagjai, közös nyilatkozatot tettek. Kifejezték, hogy amennyiben a következő kormány nem él a parlamenti megkerülés alkotmányos lehetőségével, a mérsékelt baloldali pártok nem fognak többé kezdeményezni és nem szavaznak meg bizalmatlansági indítványt.
A szocialista pártok készségesen együttműködnek a jobbközép és centrista politikai erőkkel a kormányzás terén, míg a Zöldek határozottan elutasítják ezt a lehetőséget. Mindkét fél egyértelműen kifejezte, hogy a következő miniszterelnök baloldali háttérből kell, hogy érkezzen.
A találkozón a kommunisták jelen voltak, ám az Új Népfront nevű radikális baloldali szövetség nem kapott meghívást, ami feszültséget szült a résztvevők között. Olivier Faure, a szocialisták vezetője, elismerte, hogy "az üres szék politikája a baloldal gyengítésének egyik formája", hangsúlyozva, hogy ő továbbra is elkötelezett a "válságból való kiút" keresése iránt.
