A magyarok kultúrafogyasztási szokásai igazán sokszínűek és gazdagok. Számunkra a kultúra nem csupán szórakozás, hanem identitásunk szerves része is. Filmek és színházi előadások látogatása mellett gyakran merülünk el a könyvek világában, ahol a klassziku
A magyar kultúra napja alkalmából közzétett információk szerint 2023-ban a múzeumok látogatottsága 25 százalékkal meghaladta a 2010-es szintet. A legkeresettebb intézmények a kulturális statisztikákat összegző Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) adatai alapján a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Néprajzi Múzeum voltak.
A vidéki muzeális helyszínek látogatottsági adatai alapján a debreceni Déri Múzeumot 315 ezer érdeklődő kereste fel 2023-ban, míg az egri Dobó István Vármúzeum 266 ezer, a keszthelyi Helikon Kastély pedig 265 ezer látogatót vonzott.
A kastélyok és várak mellett a hazai kulturális örökséget a néphagyomány szempontjából bemutató szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum 156 ezer fő látogatottsággal szerepelt a 20 leglátogatottabb helyszín között.
Az egyház- és vallástörténet jelentős intézményei közül kiemelkedik a Mátyás-templom (Budavári Mátyás-templom Egyházművészeti Gyűjteménye) és a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár, amelyek 2023-ban a legnagyobb látogatottságnak örvendtek. E két helyszín az országos rangsorban a negyedik és az ötödik helyet foglalta el, hiszen összesen 365 ezer, illetve 334 ezer látogató váltott belépőt. Ezen intézmények nem csupán kulturális értékeik miatt vonzzák a közönséget, hanem gazdag történelmi örökségük révén is.
A könyvkiadás csaknem 50 százalékkal nőtt a 2010-es évek eleje és 2022 között. A koronavírus-járvány nagy lendületet adott az olvasásnak. A 2023-as publikációk száma elmaradt a járvány alatti csúcstól, de meghaladta a 2010-es években tapasztalt számokat.
A színházak látogatottsága folyamatos növekedést mutat a járványhelyzet óta, bár 2023-ra még nem érte el a 2019-es szintet. Ennek ellenére a 2010-es adatokhoz képest 57 százalékos emelkedést tapasztalhatunk. Az OSZK adatbázisa szerint a legnépszerűbb helyszínek közé tartozik a Fővárosi Nagycirkusz, amely a Nemzeti Artista- Előadó- és Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft. égisze alatt működik, valamint a Dumaszínház előadásai is nagy érdeklődésnek örvendenek.
A vidéki színházak között kiemelkedett a Miskolci Nemzeti Színház, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház, a veresegyházi Veres 1 Színház, valamint a Győri és Pécsi Nemzeti Színház, amelyek a legnagyobb látogatottságnak örvendtek.
Magyarország 2016 óta a három legmagasabb kulturális kiadásokkal rendelkező tagállam között van, míg 2018 óta Magyarország az első a rangsorban az Eurostat statisztikái alapján. Ennek megfelelően a 2010-es évek eleje óta fokozatos emelkedés látható olyan mutatókban, mint a színházak és múzeumok látogatottsága, a lendületet a koronavírus-járvány csak átmenetileg vetette vissza.
