Ha Ön átalányadózó, figyeljen! Itt vannak a 2025-ös adózási szabályok, amelyek segíthetnek eligibilitásának és kötelezettségeinek megértésében.
Bár a korábbi ígéretek szerint az egyéni vállalkozók adminisztrációs és adózási terheit átfogó reformmal kívánták csökkenteni, úgy tűnik, hogy jövőre erre mégsem kerül sor. Az átalányadózók számára a legérdekesebb kérdés most a minimálbér és a garantált bérminimum emelésével összefüggő új értékhatárok. Íme, néhány lényeges információ 2025-re vonatkozóan.
Bár a 2023-as év végén arról volt szó, 2025-től jelentősen egyszerűsödik az egyéni vállalkozók adminisztrációs és adóterhe is, az akkori törvényjavaslatot a kormányzat "további egyeztetések" indoklással visszavonta. Az idei évben annak ellenére nem terjesztették újra az Országgyűlés elé, hogy Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára erre ígéretet tett. A Kormányinfón feltett kérdésünkre Gulyás Gergely kancelláriaminiszter meg is erősítette, hogy "a Pénzügyminisztérium még nem akarja ezt a módosító javaslatot benyújtani", így az egyéni vállalkozók - köztük cikkünk alanyai, az átalányadózók - közteherviselése sem változik jelentősen.
A legfontosabb változás kétségkívül a minimálbér, illetve a köznyelvben diplomás minimálbérként is emlegetett garantált bérminimum megemelése. Előbbi minden átalányadózóra, utóbbi pedig e vállalkozói csoport zömére vonatkozik.
Az átalányadózás választásának bevételi értékhatára az év elején érvényes éves minimálbér tízszerese, azaz 2025-ben 34 millió 896 ezer forint lesz, míg a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózó egyéni vállalkozók esetében a szorzó 50, vagyis az ő bevételi értékhatáruk jövőre 174 millió 480 ezer forint lesz.
Az átalányadózó egyéni vállalkozók jövedelme (fontos megjegyezni, hogy ez nem azonos a bevétellel!) az éves minimálbér feléig mentes a személyi jövedelemadó (szja) kötelezettség alól. 2025-re ez a havi összeg bruttó 290 800 forintra emelkedik, ami jelentős változást jelent az idei 1 millió 600 ezer 800 forinthoz képest.
jövőre 1 millió 744 ezer 800 forintra nő az adómentes jövedelmi határ.
Mivel az átalányadózó jövedelme a bevétel csökkentve a vélelmezett (40, 80 vagy 90 százalékos) költséghányaddal, az szja-mentes bevételi határok így alakulnak:
Tehát, ahogyan az előző években is, az átalányadózó egyéni vállalkozóknak csupán a megadott bevételi küszöbök elérését követően lesz kötelező jövedelemadót fizetniük.
Fontos megemlítenünk egy újabb változást: a jövő évtől a 80%-os költséghányadot alkalmazható tevékenységek köre szélesebb lesz, mivel magában foglalja "az egyetemes postai szolgáltató megbízása alapján végzett postai közreműködő és egyéb tevékenységeket". Ez a lehetőség akkor él, ha a vállalkozás mellette legfeljebb néhány, a postai szektorban is gyakran előforduló tevékenységet (mint például biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység, szerencsejáték-szelvények értékesítése, összetett adminisztratív szolgáltatások, és egyéb pénzügyi kiegészítő szolgáltatások) folytat. Emellett a 90%-os költséghányad továbbra is elérhető marad azok számára, akik kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végeznek, feltéve, hogy mellé az egyetemes postai szolgáltató megbízása alapján postai közreműködői és egyéb feladatokat is ellátnak.
2025-re a társadalombiztosítási járulék (tb) minimuma várhatóan 3 millió 489 ezer 600 forintra emelkedik, ami az éves minimálbér összegének felel meg. Ezzel párhuzamosan a szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke is változik, hiszen ennek minimuma 12,5 százalékkal lesz magasabb, így 3 millió 925 ezer 800 forintot kell majd alapként figyelembe venni. Ebből következően az éves járulékok összesítése minimum 628 128 forint tb-t és 510 354 forint szochót igényel majd.
Azok számára, akik legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenységet végeznek, nem a minimálbér, hanem a garantált bérminimum összege lesz a tb és a szocho vetítési alapja. Azaz nekik minimum 4 millió 185 ezer 600 forint után legalább 753 408 forint tb-t, míg minimum 4 millió 708 ezer szochoalap után legkevesebb 612 144 forint szochót kell befizetniük éves szinten.
Ha az adóköteles jövedelmük – ami a vélelmezett költséghányad levonása után, de az szja-mentes értékhatárt túllépő összeg – meghaladja az előzőekben ismertetett minimális társadalombiztosítási és szociális hozzájárulási alapot, akkor e két közterhet már az adóköteles jövedelem alapján kell teljesíteni.
A göngyölítéses technika használatához ebben a cikkben hasznos útmutatót kínálunk.
Az egyéni vállalkozók, beleértve az átalányadózókat is, természetesen jogosultak a családi adókedvezmény igénybevételére. A kedvezmény mértékének megduplázása két lépcsőben valósul meg: 2025. július 1-jétől, majd 2026. január 1-jétől. E szerint az egy gyermek után járó kedvezmény 15 ezer forintra, míg két gyermek esetén gyermekenként 30 ezer forintra emelkedik. Három vagy több gyermek után pedig gyermekenként 49 500 forintot vehetnek igénybe a szülők, azonban ezt az új mértéket csak az év második felében érvényesíthetik. Ezt megelőzően továbbra is a jelenlegi 10, 20, illetve 33 ezer forintos kedvezményeket lehet igényelni.
