Hamarosan elindul Kapu Tibor, de vajon milyen állapotban találja az űrállomást, ahová megérkezik?

Hosszú várakozást követően úgy tűnik, hogy hazánk második űrhajósa ma reggel fél kilenckor végre útnak indulhat a Nemzetközi Űrállomásra az Axiom Mission 4 keretein belül. Az elmúlt hetek során feszülten figyeltük a NASA és két amerikai űrvállalat, az Axiom Space és a SpaceX által irányított küldetést, amelyet kezdetben az időjárás, később pedig technikai problémák hátráltattak. A SpaceX Falcon-9 rakéta folyékony oxigéntartályának gondjai után ismételten el kellett halasztani a küldetést, mivel a Nemzetközi Űrállomás egyik moduljából szivárgás lépett fel. Bár ez a probléma nem új keletű, a NASA a jelenlegi helyzetre hivatkozva további vizsgálatokat rendelt el, ami miatt ismét elnapolták az Ax-4 indítását. Cikkünkben részletesen áttekintjük az ISS-t érintő szivárgási gondokat.

Ahogy azt már egy korábbi cikkünkben alaposan kifejtettük, az űrmisszióval kapcsolatos részletek izgalmasan bontakoznak ki, különösen a 32 éves...

Kapu Tibor személyében Magyarország újra birtokába veszi az űrhajós címet, több mint 45 év szünet után.

A Hungarian to Orbit (HUNOR) program keretében 240 pályázóból választották ki Kapu Tibort, aki a tartalék űrhajós, Cserényi Gyula mellett 2024-ben kezdi meg felkészülését az ISS-re irányuló Axiom Space Mission 4 (Ax-4) küldetésre. Kapu Tibor a küldetés specialistájaként fog részt venni az űrprogramban, miközben az amerikai Peggy Whitson parancsnoki feladatokat lát el. Az indiai Shubanshu Shukla pilótaként, míg a lengyel Sławosz Uznański-Wiśniewski szintén küldetésspecialistaként csatlakozik a nemzetközi csapathoz az űrállomásra tartó úton.

A magyar idő szerint szerdán reggel 8:31-kor Floridából induló Ax-4 indítását percről percre követjük a Portfolio-n.

Az Axiom Space űrvállalat negyedik magán űrmisszióját már egy ideje halogatják, különféle okok miatt. Eredetileg a küldetést 2024 végére vagy 2025 elejére tervezték, de a dátumot végül június 8-ára tűzték ki. Ezt követően azonban először június 10-re, majd az időjárási viszonyok miatt június 11-re módosították. A tervezett kilövést megelőző rakétateszt azonban...

A SpaceX észlelte az oxigénszivárgást a Falcon 9 rakétán, ezért az indulás újabb késlekedést szenvedett el.

A problémák megjelenése után nem határoztak meg új indítási időpontot, mivel kezdetben még nem volt világos, hogy a rakéta szervizelése mennyi időt fog igénybe venni. Azonban az Ax-4 küldetést érintő technikai nehézségek nem értek véget: a NASA közleménye szerint az ISS orosz Zvezda modulján észlelt szivárgás miatt további alapos vizsgálatokat kellett végezniük, ami újabb késlekedést okozott.

Később úgy tűnt, hogy az orosz űrügynökség, a Roszkozmosz, sikeresen csökkentette a problémát egy olyan szintre, amely lehetővé teszi, hogy az ISS további négy űrhajóst fogadjon. A következő indítási dátum is már megvolt, azonban a NASA egy friss bejelentésben jelezte, hogy továbbra is folytatják a veszélyek elhárítására irányuló munkát.

Bár a mai napon közzétett nyilatkozatban az űrügynökség nem említette az űrállomás aktuális nehézségeit, valószínű, hogy a problémákat már sikerült olyan mértékben megoldani, hogy a Föld körüli tudományos laboratórium képes legyen fogadni az Axiom-küldetés négy utasát.

A Nemzetközi Űrállomás szivárgási problémája első pillantásra aggasztónak tűnhet, de a légszivárgást az űrügynökségek már 2019 szeptembere óta figyelemmel kísérik. Az állomás azóta is folyamatosan fogad űrhajósokat, akik biztonságban dolgoznak a fedélzeten.

A Nemzetközi Űrállomás (International Space Station, ISS) egy lenyűgöző moduláris űrállomás, amely alacsony Föld körüli pályán kering. Ezt a különleges létesítményt 16 ország közösen hozta létre és üzemelteti. Az ISS a világ legnagyobb tudományos és technológiai együttműködési projektje, amelyben jelentős szerepet játszik az Egyesült Államok (NASA), Oroszország (Roszkoszmosz), az Európai Űrügynökség (ESA), Japán (JAXA) és Kanada (CSA). Ez a hihetetlen konstrukció nem csupán a nemzetközi együttműködés szimbóluma, hanem a tudományos felfedezések és a technológiai innovációk otthona is.

Bár az orosz kozmonauták többször is próbálkoztak a szivárgást okozó apró repedések kijavításával, a probléma továbbra is jelen van. Tavaly a szivárgás mértéke hirtelen növekedésnek indult. A NASA felügyeleti bizottsága tavaly szeptemberben a legmagasabb kockázati szintre, azaz "top priority risk"-re emelte ezt a problémát az űrállomás kockázatkezelési rendszerén belül.

A NASA által közzétett legfrissebb jelentés alapján a Nemzetközi Űrállomás Zvezda szervizmodulján felfedezett hiba óta, ami 2019-ben került napvilágra, a naponta elszivárgó levegő mennyisége jelentős mértékben, 1,2 fontról (kb. 0,54 kg) 3,7 fontra (1,68 kg) nőtt tavaly áprilisra. Bár elsőre meglepőnek tűnhet, az ISS szivárgási problémájának megoldásán az amerikai NASA és az orosz Roszkozmosz közösen dolgozik már évek óta. Ennek ellenére a kihívásra eddig még nem találtak tartós megoldást.

Bob Cabana, a NASA Nemzetközi Űrállomás Tanácsadó Bizottságának frissen kinevezett elnöke úgy véli, hogy az űrállomás jövője kulcsfontosságú a nemzetközi űrkutatás szempontjából.

Az orosz szakértők véleménye szerint a repedések kialakulásának legfőbb forrása a mikrorezgések következtében fellépő jelentős ciklikus fáradás.

A NASA véleménye szerint a transzferalagútban észlelt repedések mögött valószínűleg több tényező együttes hatása áll. Ezek közé tartozik a nyomás és a mechanikai feszültség, az anyagok jellemzői, valamint a környezeti tényezők is.

A Zvezda modul anyagfáradása nem puszta véletlen egybeesés: ezt a létfenntartó rendszerekkel felszerelt modult 2000-ben indították el, hogy csatlakozhasson a Nemzetközi Űrállomás (ISS) első orosz moduljaként a globális kutatási együttműködéshez. Az utóbbi időszakban egyre gyakrabban lehet hallani a teljes űrállomás leállításáról, mivel a Zvezda modul szivárgásához hasonló problémák akár előre is hozhatják a nyugdíjazást, ami aggodalmat kelt az állomást irányító űrügynökségek körében.

A jelenlegi tervek szerint az ISS egészen 2030-ig üzemben marad, annak leszerelését, vagyis a Föld körüli pályáról való biztonságos eltávolítását pedig aktívan tervezik. A NASA tavalyi bejelentése szerint az állomás megsemmisítésére a dollármilliárdos Elon Musk által vezetett SpaceX űrvállalat nyert el 843 millió dolláros megbízást.

A tervek szerint a cég egy különleges módosítással ellátott USDV (US Space Deorbit Vehicle) űrhajót fog alkalmazni, hogy az űrállomást biztonságos keretek között visszahozza a Föld légkörébe. A jármű célja, hogy a legtöbb anyagot elégetve a légkörben, a megmaradt részeket a Csendes-óceán déli, lakatlan területein ejtsék le.

Az ISS nyugdíjazásával kapcsolatban tavaly Elon Musk figyelemfelkeltő közösségi média posztjai sok vitát gerjesztettek a nyilvánosság körében. Az X platformon közzétett bejegyzésében Musk kifejtette, hogy...

Itt az ideje, hogy nekilássunk az állomás megsemmisítésének. Küldetését teljesítette, és már alig van valamilyen haszna. Induljunk el a Marsra!

A milliárdos üzletember régóta hangoztatott ambícióira utalva, úgy tűnik, hogy az emberiség számára a Mars meghódítása a következő nagy cél, amely felülírja a holdi és az űrállomáson való tartózkodás prioritását. Musk, aki akkoriban Donald Trump kormányában is kiemelkedő szerepet játszott, a posztja alatt megjegyezte, hogy a Nemzetközi Űrállomás (ISS) működését még két évig javasolja fenntartani. Ez a kijelentés arra utal, hogy a tervek szerint az ISS leszerelésének üteme jelentősen felgyorsulhat, amint az emberi jelenlét más irányokba terelődik.

A 400-420 kilométeres magasságban keringő tudományos labor működésének leállításáig a NASA-nak, valamint az ISS programban részt vevő összes többi űrügynökségnek egy rendkívül fontos kihívással kell szembenéznie.

Ha az ISS nincs, akkor jelen állás szerint az egyetlen, tartós tartós űrtartózkodást lehetővé tevő állomás a Föld körül, a kínai Tienkung lenne.

Természetesen, mivel az Egyesült Államok és Kína között jelenleg is intenzív űrverseny zajlik, a NASA számára nem tűnik célszerűnek a hagyományos megoldások követése. Ennek következtében az amerikai űrügynökség ambiciózus tervei között szerepel, hogy 2030-ig egy új, nem állami szereplő, hanem űripari vállalat által működtetett űrállomást indítanak el. Ez lehetővé tenné az amerikai tudósok számára, hogy továbbra is végezzenek kutatásokat a mikrogravitációs környezetben, és így hozzájáruljanak a tudományos fejlődéshez.

Jelenleg még nem született végleges döntés a következő űrállomást megtervező cégről, azonban a Kapu Tibor vezette űrmisszió mellett a három korábbi, sikeres legénységgel ellátott, ISS-re irányuló küldetést lebonyolító Axiom Space komoly esélyesnek tűnik. A vállalat éppen a NASA-val együttműködve dolgozik az Orbital Platform nevű állomásának megvalósításán. Ezen kívül a Jeff Bezos által irányított Blue Origin is gyakran felmerül a köztudatban, hiszen ők is magánűrállomás építésére készülnek, és már számos legénységgel végrehajtott űrmissziót tudhatnak magukénak.