A Háromkirályok hódolata oltár Szepeshelyen egy lenyűgöző művészeti alkotás, amely a történelmi és kulturális örökségünk fontos részét képezi. Ez az oltár nem csupán vallási jelentőséggel bír, hanem egyben a helyi közösség identitásának szimbóluma is. Az
A középkori templomaink díszítése során gyakran találkozunk a háromkirályok betlehemi látogatásának motívumával. E szent eseményt freskók, oltárképek és szobrok formájában örökítették meg, bemutatva a Megváltót felkereső napkeleti bölcseket vagy királyokat. E történetet a "háromkirályok hódolata" néven ismerjük, hiszen három, eltérő korú uralkodó — egy idős, egy középkorú és egy fiatal — érkezik a jászolhoz, hogy ajándékaikkal megünnepeljék a kisded születését.
A bibliai bölcsek, akik a kelet földjén indultak útnak, a ragyogó csillag nyomában Betlehem felé vették az irányt. Első állomásuk Jeruzsálem volt, ahol a zsidók újonnan megszületett királyát keresték. Heródes, a város uralkodója, arra kérte őket, hogy a látottakról tájékoztassák őt a visszatérésük során, így ő is részesülhetne az új király imádatában. Ám a bölcsek álmot álmodtak, és nem tértek vissza Jeruzsálembe. A 6. században a keresztény hagyományok már nevet adtak nekik: Gáspár, Menyhárt és Boldizsár néven váltak ismertté. A hódolók számát sosem rögzítették pontosan, de valószínű, hogy a három név az általuk hozott ajándékok számából (arany, mirha, tömjén) ered.
Háromkirályok napja január hatodika. A házak és a templomok bejárati ajtajain gyakran láthatjuk az aktuális évszámmal kiegészített C + M + B betűket. A népi magyarázat szerint Gáspár, Menyhárt és Boldizsár nevek kezdőbetűi, ám a valóságban a latin "Krisztus áldja meg a hajlékot" (Christus mansionem benedicat) szavainak kezdőbetűi.
