Itt a magyar kormány reagálása a feltételezett terrorveszélyre.

Még mindig ott pihen egy Malév-gép Budapesten: az űrből is jól kivehető a fák közé bújt Boeing.

A közelmúltban már jelei mutatkoztak az orosz kőolajimport körüli feszültségeknek. Ahogy arról korábban beszámoltunk, egyes ukrán hivatalos nyilatkozatok félreérthető információkat közvetítettek, miszerint 2025. január 1-jétől Ukrajna megszünteti az orosz olajtranzitot – ezt később hivatalosan is cáfolták. Nemrégiben viszont Ukrajna újabb szankciókat hirdetett meg az orosz olajipari óriás, a Lukoil ellen, amely a magyar kőolaj-import jelentős részét, körülbelül egyharmadát biztosította. E helyzet kezelésére a Mol új szállítási és technikai megállapodást kötött, hogy áthidalja a felmerült nehézségeket.

Az aktuális események legújabb információi itt érhetők el.

A Barátság kőolajvezeték a szibériai olajlelőhelyekből származó nyersanyagot Szamara városánál veszi fel, majd Ukrajnában, a magyar-szlovák határ közelében két irányba oszlik. Az egyik ága Magyarország felé, míg a másik Szlovákiába vezet, és ez utóbbi vonalon Csehország is hozzájut az orosz kőolajhoz. A magyarországi szakasz kezdetét a Barátság I. jelzi, amely 148 kilométer hosszú és 400 milliméter átmérőjű, és 1962 óta működik. Az Ukrajnából érkező Barátság II. szakasz 600 milliméteres átmérőjével és a MOL központi finomítójáig terjedő, több mint 200 kilométeres hosszával jelentős szerepet játszik a hazai kőolajellátásban.

A Blikk érdeklődött a belügyi tárcánál és a Miniszterelnökségnél, hogy a magyar hatóságok kaptak-e hivatalos értesítést a szlovák féltől, illetve észleltek-e bármilyen jelet az utóbbi időszakban, amiről a szlovák belügyminiszter nyilatkozott. Ezen kívül arra is rákérdeztünk, hogy tervezik-e a magyar területen található vezetékek őrzésének és ellenőrzésének szigorítását vagy kiterjesztését.

A Kormányzati Tájékoztatási Központ röviden így nyilatkozott: "Magyarország folyamatosan együttműködik a szlovák hatóságokkal, és már megtettük a szükséges lépéseket az ilyen helyzetek kezelésére."

- Egyelőre nem láttunk bizonyítékokat, így az is előfordulhat, hogy valójában nem teljesen megalapozottak ezek a bejelentések. Ugyanakkor kizárni sem lehet annak észlelését, hogy valakik magyar és szlovák területen valóban szemrevételezték a vezetéket. A csővezeték jelentős hosszúságban be van kamerázva, érzékelők is lehetnek, amelyek jelzik a szokatlan, vagy gyanús tevékenységet - mondta a Blikknek Kis-Benedek József nyugalmazott ezredes, biztonságpolitikai szakértő, egykori hírszerző tiszt. Szerinte, ha történt is ilyen, és valós a fenyegetés, az nyilvánvalóan összefüggésben állhat a szomszédban zajló háborúval.

Sokan úgy vélik, hogy a háttérben esetleg ukrán szabotőrök tevékenykedhetnek, hogy megakadályozzák az orosz kőolaj célba érését. Ugyanakkor ez nem biztos, hogy a legfőbb érdekük, hiszen a vezeték fordított irányban is üzemelhet, lehetővé téve, hogy Ukrajnába juttassák a kőolajat, amire az utóbbi időben gyakran szükségük van.

A vezeték teljes hosszának biztonságos őrzése gyakorlatilag lehetetlen feladat. Jelenleg megfigyelő kamerarendszerek működnek, és ezek számát folyamatosan bővíteni lehet, ahogyan a járőrszolgálat is fokozható. Azonban, ha jól képzett támadók célba veszik a vezetéket, könnyedén elérhetik céljaikat. A legveszélyesebb módszer a robbantás, amely súlyos károkat okozhat. Ilyen esetben azonnal leállna a kőolaj szállítása, és a Barátság vezeték teljes helyreállítása valószínűleg heteket venne igénybe - figyelmeztetett a szakértő.

Folyamatban van a nyomozás az Északi Áramlat-1 és Északi Áramlat-2 gázvezetékek két évvel ezelőtti robbanásának ügyében, és már két gyanúsítottat sikerült azonosítani. Ez a fejlemény meglepetésként érkezett, hiszen kezdetben nem voltak biztosak abban, hogy ilyen gyorsan előrehaladnak a nyomozásban. A hatóságoknak azonban még mindig fel kell deríteniük, hogy kik voltak a szabotázsakció további elkövetői, valamint mi motiválta őket, és hogy volt-e bármilyen állami támogatás az akció mögött. Jens Rommel, a német főállamügyész, a Spiegel című magazinnak elmondta, hogy a vizsgálat elindításának oka az volt, hogy olyan gázvezetékeket rongáltak meg, amelyek kulcsszerepet játszottak a német gázellátásban. Az incidens 2022 szeptemberében történt, amikor a Balti-tenger mélyén több robbanás rázta meg a két gázvezetéket. Augusztusban a német ügyészség egy ukrán állampolgár ellen adott ki elfogatóparancsot az ügy kapcsán.