Új veszély leselkedik ránk: két nemzet, egy apró szikra, és minden lángra lobbanhat.
India és Pakisztán viszonya ismét a háború szélére került, miután egy véres merénylet következtében Újdelhi katonai akciókat indított a Kasmír térségében található pakisztáni célpontok ellen. A térség instabilitása nem csupán civil áldozatokhoz vezethet, hanem komoly geopolitikai következményekkel is járhat. Klemensits Péter, az Eurázsia Központ tudományos főmunkatársa az Indexnek adott interjújában hangsúlyozta, hogy egyik félnek sem áll érdekében a helyzet eszkalálódása, ugyanakkor a nagyhatalmak szerepe kulcsfontosságú lehet a konfliktus alakulásában.
Miközben a globális szinten jelentős orosz-ukrán háború továbbra is megoldatlan konfliktusként feszül, a világ figyelme egy újabb, háborús veszélyekkel teli válságra terelődik: India és Pakisztán viszonya ismét egy robbanékony helyzetbe került. Kedden hírt adtunk arról, hogy India rakétatámadásokat hajtott végre a Pakisztán által ellenőrzött Kasmír stratégiai területei ellen, különösen Muzaffarabad környékén.
A támadás válaszként érkezett az április 22-én végrehajtott merényletre, amelyben fegyveres militánsok nem muszlim turistákat céloztak meg Pahalgam közelében, az indiai fennhatóság alatt álló Dzsammu és Kasmír államban. E tragikus esemény során 26 ártatlan civil életét vesztette.
"A merényletet követően India határozottabb lépéseket tett: megerősítette katonai jelenlétét a térségben, és sürgősen napirendre tűzte a militáns kiképzőtáborok ellen irányuló célzott csapások lehetőségét" - emelte ki Klemensits Péter, az Eurázsia Központ tudományos főmunkatársa.
Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az eszkaláció jelentős aggodalmakat keltett Pakisztánban, ahol India intézkedéseit saját szuverenitásukra irányuló fenyegetésként értelmezik.
A hadgyakorlatok mellett az indiai kormány több szankciós intézkedést is bejelentett: felfüggesztette az Indus-vízügyi szerződést, valamint elrendelte a pakisztáni állampolgárok kiutasítását. Válaszul Pakisztán a Simla-megállapodás felfüggesztéséről döntött - ezt az egyezményt 1972-ben kötötték, és ez hozta létre a Kasmírt elválasztó ellenőrzési vonalat.
A kutató hangsúlyozta, hogy az indiai rakéták és légicsapások súlyos következményekkel jártak, beleértve katonai személyzet és civilek halálát, valamint komoly infrastrukturális károkat. Pakisztáni források szerint az indiai támadások, amelyek hat különböző célpontot értek el az ország területén, továbbá tüzérségi összecsapásokat is kiváltottak a kontrollvonal mentén, 37 civil életét oltották ki, míg 57-en megsérültek.
A konfliktus során két indiai harci repülőgép is lezuhant, vélhetően ellenséges tűz vagy műszaki hiba következtében. Legalább egy indiai pilóta életét vesztette, többen hadifogságba estek. A tüzérségi tűzben további 15 civil halt meg. A katonai infrastruktúrában és felszerelésben keletkezett károk nagysága - a kutató szerint - jól mutatja, milyen komoly terhelés alatt áll India védelmi rendszere.
A katonai akció India álláspontja szerint a fokozódó militáns aktivitásra adott válasz volt, amely a Kasmír feletti régóta fennálló területi vitát tükrözi. Pakisztán gyorsan reagált erre, elítélve India agresszív és a nemzetközi jogot sértő lépéseit. Az ország katonai ellencsapásokat helyezett kilátásba, és fokozta a határ menti erők készültségét. Mindkét fél mozgósította haderejét, ami tüzérségi összecsapásokhoz vezetett a térségben.
- fejtette ki Klemensits Péter.
Csütörtökön a pakisztáni légvédelem sikeresen megsemmisített egy tucat indiai drónt az ország légi terében.
Az Eurázsia Központ tudományos főmunkatársa a konfliktussal összefüggésben elmondta: az India által megtorolt terrorcselekményeket a Kasmíri Ellenállási Front követte el, ami 2019-ben alakult és a pakisztáni székhelyű Lashkar-e-Taiba (LeT) szélsőséges szervezet egyik szakadár csoportjának tekinthető.
Klemensits Péter szerint az indiai válaszcsapások közvetlen következménye lehet a feszültség további fokozódása a két atomfegyverrel rendelkező ország között, ami újabb konfliktusokat és pakisztáni megtorló lépéseket idézhet elő.
A kutató hozzátette: a jelenlegi helyzet könnyen destabilizálhatja a térséget, ami végső soron a globális hatalmak közvetítő szerepének szükségességét is felvetheti.
A konfliktus felerősödése nemcsak politikai, hanem komoly humanitárius kihívásokat is magával hozhat. A civil áldozatok száma növekedhet, és menekülthullámok indulhatnak el, amelyek hatásai a szomszédos országokat is súlyosan érinthetik. Belpolitikai szempontból figyelemre méltó, hogy mindkét érintett államban a nacionalista érzések felerősödhetnek, ami tovább bonyolíthatja a diplomáciai kapcsolatokat, és kedvezőtlenül befolyásolhatja a kereskedelmi viszonyokat, valamint a regionális együttműködések alakulását is.
- fogalmazott Klemensits Péter, sajátos stílusával.
A konfliktus kapcsán felmerülő érdekekkel kapcsolatban az Eurázsia Központ tudományos főmunkatársa a következőképpen fejtette ki véleményét:
A kutató véleménye szerint jelenleg Narendra Modi válasza a terrorcselekményre méltóan megfelel a nacionalisták elvárásainak. Eközben Pakisztán részéről is hasonló narratíva érvényesül: Shehbaz Sharif miniszterelnök úgy véli, hogy országa megfelelő reakciót adott Indiának. Mindazonáltal a szomszédos államok aggodalommal figyelik a konfliktus alakulását. Klemensits Péter hangsúlyozta, hogy ebben a feszültséggel teli helyzetben különösen figyelemre méltó Irán közvetítési próbálkozása, hiszen Teherán mindkét felet baráti nemzetként kezeli, és a konfrontáció helyett a térségi együttműködés erősítésére törekszik.
"A Nemzetközi Észak-Dél Szállítási Folyosó létrehozása mellett India és Irán egyaránt elkötelezett. A térség destabilizálása ezzel szemben elsősorban külső hatalmak érdeke lehet, különösen, ha céljuk Irán elszigetelése, valamint India, Irán, illetve Oroszország együttműködésének gyengítése. A konfliktus negatívan hat a BRICS-országok partnerségére is, és tovább nehezíti a párbeszédet Kína és India között" - magyarázta el a kutató.
Klemensits Péter rámutat arra, hogy az indiai-pakisztáni konfliktus nem csupán helyi probléma, hanem jelentős hatással van a világ legnagyobb regionális szervezetének, a Sanghaji Együttműködési Szervezetnek a működésére is. Ez a szervezet, amelynek tagjai között Kína, Kazahsztán, Kirgizisztán, Oroszország, Tádzsikisztán, Üzbegisztán és Irán mellett India és Pakisztán is megtalálható, komoly kihívásokkal néz szembe. A konfliktus folytán pedig gátat szab az eurázsiai együttműködés teljes kibontakozásának.
Valójában az Egyesült Államok, miközben érdekelt a két atomhatalom közti háború elkerülésében, kedvezőbb pozícióba kerülhet, sőt akár nyomást is gyakorolhat Indiára annak külpolitikai döntéseit illetően. Emellett az Izrael és a Hamász közötti konfliktussal kapcsolatban kulcsszerepet játszó Irán - amely Oroszországgal és Kínával is együttműködik - a regionális destabilizáció következtében meggyengülhet, ami szintén illeszkedik Washington közel-keleti stratégiájának céljaihoz
- magyarázta el a kutató.
Donald Trump, az Egyesült Államok korábbi elnöke egy fehér házi rendezvény keretein belül kifejtette, hogy képes lenne "jól kijönni" a konfliktusban érintett felekkel, akikkel mindkettőt alaposan ismer. Határozottan felajánlotta, hogy közvetítői szerepet vállalna a helyzet rendezésében.
A konfliktus potenciális regionális háborúvá való átalakulására vonatkozó kérdésre Klemensits Péter figyelmeztetett arra, hogy a felek nukleáris arzenálja drámaian megemeli a kockázatokat. Ez a tény számos aggodalmat ébreszt a nukleáris csapásváltás lehetőségével kapcsolatban, különösen akkor, ha a helyzet továbbra is fokozódik.
A kutató kiemelte, hogy a globális színtéren tevékenykedő országok, mint az Egyesült Államok, Kína és Oroszország, beavatkozása kulcsfontosságú lehet a helyzet alakulásában. Diplomáciai lépéseik hozzájárulhatnak a feszültség csökkentéséhez, de ugyanakkor a már amúgy is instabil szituációt tovább is bonyolíthatják. Klemensits Péter összességében úgy véli, hogy egyik érintett fél számára sem kívánatos a további eszkaláció, és a háború kitörése még inkább elkerülendő.
"Remélhetőleg a katonai műveleteket hamarosan tárgyalások követik, amelyek révén sikerülhet elérni a de-eszkalációt" - tette hozzá a kutató.
Kína szerepéről az elemző megjegyezte, hogy rendkívül érdekes helyzet áll fenn, mivel India álláspontja szerint Peking nem tekinthető semleges közvetítőnek. Azt állítja, hogy Kína több szempontból is támogatja Pakisztánt, elég csak a Kínai-Pakisztáni Gazdasági Folyosóra utalni. Emiatt India nem hajlandó elfogadni Kínát mint közvetítőt, ám Kína továbbra is a békés megoldások mellett érvel, és érdekelt abban, hogy elkerülje a fegyveres konfliktust. A kutató hangsúlyozta, hogy míg Peking próbálja megerősíteni Pakisztán helyzetét, egy esetleges indiai gyengülés számára kedvező lenne, mivel ez hozzájárulna Kína dominanciájának növeléséhez a BRICS keretein belül, és csökkentené India tekintélyét a globális déli országok között.
